Az amerikai hírszerzés segíthette az orosz olajrendszer elleni támadásokban az ukrán erőket

Az Egyesült Államok hírszerzése részletes információkkal segíti Ukrajnát abban, hogy hosszú hatótávolságú csapásokat mérjen az orosz energetikai létesítményekre – írja washingtoni források alapján a Financial Times.

Ez alapján az orosz olajfinomítók és olajvezetékek elleni, a nyár óta egyre szisztematikusabbb ukrán támadások közvetlen amerikai segítséggel zajlanak – ez magyar szempontból is érdekes, hiszen a Barátság vezeték elleni támadásokat a magyar kormány a magyar szuverenitás elleni támadásnak nevezte, és ezek miatt kitiltották Magyarországról és az EU területéről Robert Brovdit, az ukrán drón haderőnem parancsnokát is.

A brit lap információi szerint azonban az energiarendszer elleni támadásokról Ukrajna messze nem egyedül dönt, azokhoz alapvető hírszerzési segítséget kap az Egyesült Államoktól. Mint azt a lap amerikai forrásai kiemelték, Washington a tervezés minden szakaszában szorosan részt vesz: hírszerzési adatokat adnak a célpontok sebezhetőségéről, segítenek a repülési útvonalak, a repülési magasság, az időzítés és műveleti döntések megtervezésében, hogy az ukrán támadódrónok elkerüljék az orosz légvédelmet.

Egyes – a többihez hasonlóan anonim – források szerint az amerikaiak még a célpontok kijelölésében is részt vesznek. Bár volt, aki szerint Ukrajna választja ki a célpontokat, az Egyesült Államok pedig csak ezután ad konkrét adatokat azok sebezhetőségérő, más források azt mondták a lapnak, hogy Washington célponti prioritásokat is meghatároz az ukránok számára.

Az orosz-ukrán háborúban augusztus óta támadják a felek egyre intenzívebben újra az energiainfrastruktúrát is. Míg az oroszok többek között ukrajnai gázlétesítményeket és az Ukrajnában lévő azeri olajvezetéket lövik, Ukrajna az orosz olajfinomítókat és olajvezetékeket támadják drónokkal. A támadások miatt ellátási problémák, üzemanyaghiány és a dízelexport leállítása következett be Oroszországban, a feldolgozott olajtermékek kivitele komoly károkat szenvedett, csökkentve az orosz bevételeket.

Az FT mindezt a júliusi Trump-Zelenszkij telefonbeszélgetéshez köti, melyben az amerikai elnök azt tudakolta Zelenszkijtől, hogy technikailag képes lenne-e akár Moszkvát is megtámadni, ha az USA hosszú távú rakétákat adna ehhez. Bár a Fehér Ház később azt mondta, hogy Trump „csak egy kérdést tett fel, nem bátorított további vérontásra”, a hívás részleteit ismerő források szerint az amerikai elnök jelezte, hogy támogatja azt a stratégiát, amely „megéreztetné az oroszokkal a fájdalmat”, és tárgyalásokra kényszerítené a Kremlt.

Az orosz energialétesítmények elleni támadásokról az Egyesült Államok idáig nem ismerte el, hogy közvetlen szerepet játszik bennük. A júliusi Trump-Zelenszkij telefonhívás után azonban Washington a források szerint elkezdett a korábbiaknál sokkal részletesebb hírszerzési információkat is megosztani Kijevvel – ez lehetővé tette, hogy Ukrajna pontosabban feltérképezze az orosz légvédelmet és megtervezze a támadási útvonalakat.

A Financial Times cikke arra nem tér ki, hogy pontosan melyik ukrán támadások mögött állt amerikai támogatás, de ebbe a mintába illenek a Barátság olajvezeték elleni ukrán akciók is, melyek ez alapján amerikai hírszerzési segítséggel történhettek.