Kétszer is előadták az idén 60 éves Varga Tamás Általános Iskola diákjai az iskola történetét felidéző Varázscsengő című előadásukat a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ színpadán, hatalmas sikert aratva.
A produkció összesen 253 diákot mozgatott meg, a pedagógusok közül pedig legalább harmincan vállaltak valamilyen szerepet: verset mondtak, énekeltek vagy szöveges szerepet alakítottak a színpadon. Az alsó tagozatosok közül szinte mindenki színpadra lépett a tömegjelenetekben és a táncos részekben. A felsősök közül pedig a próbák során egyre többen kaptak kedvet a részvételhez. A Varázscsengő hatalmas sikert aratott, mindkét előadását álló tapssal jutalmazta a közönség.
– A műsor előkészítése valójában nagyon hosszú folyamat volt. Már az előző tanév végén elkezdtünk készülni rá, de az, hogy végül egy színdarabot szeretnénk színpadra állítani, csak szeptemberben fogalmazódott meg bennünk. A forgatókönyv írását októberben kezdtem el, az őszi szünet végén pedig bemutattam az elképzelést a kollégáknak. Ekkorra már kialakult egy olyan alap, amelyhez mindenki hozzá tudta tenni a saját ötleteit és stílusát. A táncokat, az énekeket és a szólóprodukciókat a kollégák és a gyerekek alakították ki, én elsősorban a történet vázát, az elképzelést és a párbeszédeket adtam. A darabbal azt szerettem volna megmutatni, hogy érdemes iskolába járni – nemcsak a gyerekeknek, hanem a pedagógusoknak is. Az iskola ugyanis nem csupán a tanulás helyszíne: barátságok, humor, közös élmények és számtalan értékes tapasztalat születik a falai között. Fontos célom volt az is, hogy minél több diákot megmozgassak, és végül – részben nem is tervezetten – nagyon sok felnőtt, pedagógus is bekapcsolódott a produkcióba – árulta el Gregusné Dávid Katalin, a Varázscsengő írója.
– A Varázscsengő cím többféleképpen is értelmezhető: utal az iskolai csengőre, ugyanakkor a történetben a jó tündér egy különleges varázscsengőt ad a gyerekeknek, amely végig segíti őket az útjuk során, és mindig támogatást nyújt számukra, amikor szükségük van rá. Az idő múlását a szereplők váltásával érzékeltetjük. Az első felvonásban két negyedikes tanuló alakítja a főszereplő kisfiút és kislányt, a szünet után pedig egy nagyobb fiú és lány veszi át a szerepüket, akik már a felső tagozatos tananyag kihívásaival küzdenek meg – tette hozzá az író.
A történet középpontjában egy kisfiú és egy kislány áll. Történetük első osztályos koruktól egészen nyolcadik osztályig kísérhető végig. Kezdetben rosszcsont gyerekekként ismerjük meg őket, majd egy jó és egy rossz tündér segítségével különleges utazásra indulnak. A tündérek megmutatják nekik, mennyi érdekességet és tudást kínál az iskola világa. Ebben nemcsak híres történelmi és irodalmi alakok, hanem a tanárok is segítségükre vannak. Az egész történetet egy kalandos, humoros utazás keretezi.
– 1965-ben, vagyis pontosan hatvan évvel ezelőtt kezdődött meg a tanítás a Hódmezővásárhelyi Varga Tamás Általános Iskolában, amely akkor még Zalka Máté Általános Iskola néven működött. Az intézményben azóta is töretlenül folyik a munka, amire méltán lehetünk büszkék. Az iskola az évtizedek során több telephelyen is működött, végül azonban egy központi intézményben egyesült. A kerek évfordulók és az ünnepek mindig kiemelt jelentőséggel bírnak az iskola életében. Ahogy készültünk a jubileumra, az első évfolyamok egykori diákjaitól kezdve sokan jelezték, mennyire várják ezt az alkalmat. Volt olyan egykori tanuló, aki felidézte, hogy már a harmincéves jubileum ünnepségén is részt vett. Akik jelen voltak a korábbi évfordulós rendezvényeken, jól emlékezhetnek arra, hogy tíz évvel ezelőtt is nagyszabású ünnepséget szerveztünk. Akkor A diótörő és az Egérkirály című musicalt mutattuk be, néhány évvel korábban pedig a Platánvarázs került színpadra. A szülők és a kollégák részéről is megfogalmazódott az igény, hogy a hatvanadik évfordulót is egy nagyszabású színpadi produkcióval tegyük emlékezetessé – mondta Botkáné Kovács Henriett.
Az iskola igazgatója hozzátette, hogy nagy öröm volt számukra, hogy egyik kolléganőjük vállalta a darab megírását. Rendkívül büszkék rá, hiszen olyan művet alkotott, amely szervesen kapcsolódik az iskola életéhez.
– Úgy gondolom, hogy a terv már régóta érlelődött benne, hiszen nap mint nap látta, milyen sok tehetséges gyermek jár hozzánk, hogyan töltik a szabadidejüket, és milyen szoros kapcsolat alakul ki a pedagógusok és a diákok között. A jubileumi gála nemcsak a jelenlegi tanulókat és családjaikat szólította meg. A nézők között számos egykori diák is helyet foglalt. Az első előadáson jelen voltak azok is, akik az iskola első nyolcadikos évfolyamának tanulóiként ballagtak el intézményünkből. Megható volt látni, hogy az előadás végén éppen ők voltak az elsők, akik felállva tapsoltak a szereplőknek, majd rövidesen az egész nézőtér csatlakozott hozzájuk. Ezek jelentik a legnagyobb sikert egy iskola életében: amikor a régi diákok évtizedek múltán is visszatérnek, és ugyanolyan szeretettel gondolnak egykori iskolájukra, mint amikor annak tanulói voltak – tette hozzá.
Az első felvonás főszereplőit, vagyis a kisfiút és a kislányt alakító Makó Nimród Zoltán és Molnár Lili azt mondták, hogy nagyon jó a Varga Tamás Általános Iskolába járni, ahol összetartó a közösség, és nagyon élvezték a főszereplők bőrébe bújni. Makó Nimród Zoltán hozzátette, hogy színész szeretne lenni. Molnár Lili pedig azt mondta, hogy számára is jó érzés a szereplés, és bár már járt versmondó versenyeken, de a mostani fellépés előtt még mindig izgult egy kicsit.
