Szombat este mutatta be nagy sikerrel az Ezeregy éjszaka musicalt a Domonkos Nővérek Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskolája a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ színháztermében. Ráadás-előadásokat is tartanak majd.
– Hozzászoktunk, hogy aki a Lisztbe jár, az nagyon rutinos színpadi ember, de nekem ez lesz az első ilyen musicales megmérettetésem. Énekversenyeken, Liszt-esten és Bethlen-esten már léptem fel, de musicalben ez az első alkalom, hogy színpadra lépek – árulta el a Harúnt alakító Albert Fülöp. – Hirtelen jött ez az egész lehetőség, mivel én már Bethlenbe járok, onnan hívtak vissza, és szívesen vállaltam, mert tetszett az ötlet, és most is tetszik ez az egész. Harún szerepét kaptam meg, aki egy király, akit letaszítanak a trónról. A történet arról szól, hogy szerelmes lesz, és hogyan próbál visszakerülni a trónra. Természetesen van egy összetettebb története is, amit majd a nézők láthatnak – mondta.
Harún a történet elején inkább pozitív szereplő: szerelmes, boldog. A történet második felében viszont kemény dolgokat kap az élettől, és akkor már negatívabb, elkeseredettebb állapotba kerül.
– A történet tanulságán még nem nagyon gondolkodtam, de talán azt mutatja meg, hogy valaki könnyen kerülhet az első helyről az utolsóra. Nyilván ez nem szó szerint értendő, de mégis érzékelteti ezt az élethelyzetet. Most, hogy vége van a próbafolyamatnak, és itt állunk a premieren, nagyon örülök, hogy részese lehetek. Már a felkészülés alatt is nagyon tetszett az egész, örülök, hogy eljutottunk idáig – tette hozzá Albert Fülöp.
Spoiler: A musical egy keleti mesék ihlette történet, amely szerelemről, hatalomról és sorsfordító próbatételekről szól. A középpontban egy uralkodó áll, akit letaszítanak a trónról, majd száműzetésben kell helytállnia, miközben szerelemre talál. A történet végigköveti, hogyan változik meg a jelleme a megpróbáltatások során, és hogy képes-e visszaszerezni a hatalmát és megtalálni a boldogságot. A darab látványos zenés jelenetekkel, egzotikus hangulattal és tanulságos fordulatokkal mutatja be, hogy a hatalom mulandó, a kitartás és az érzelmek viszont valódi értéket képviselnek.
Albert Simon Sahriár király szerepét játssza, aki a történet elején megkeseredett és bizalmatlan, mert a felesége elhagyta, ezért általánosságban a nőkben sem bízik. Seherezádé megjelenése és történetei azonban fokozatosan megváltoztatják: a király jelleme a darab során fejlődik, a kemény, sokszor erőszakos viselkedése a végére feloldódik.
– A szerep megformálását nagyban segíti a jelmez és a smink, amelyek hozzájárulnak a karakter hiteles megéléséhez. Bár a történetet korábban nem ismertem mélyebben, a darab hangulata, zenéje és tanulsága nagyon közel került hozzá – árulta el Simon, aki a musical egyik fontos üzenetének azt tartja, hogy nem szabad elhamarkodottan ítélkezni, mert ez könnyen keserűséghez vezethet. – Számomra a produkcióban való részvétel ugyan fárasztó az iskola mellett, de nagyon fontos és örömteli lehetőség, hiszen szeretem a színpadot. Úgy érzem, az ilyen előadások nemcsak szakmai tapasztalatot adnak, hanem erős közösséget is építenek, miközben a szereplők együtt fejlődnek – mondta.
Magyar Andrea, a Liszt igazgatója azt mondta, hogy maguk sem gondolták, milyen hatalmas vállalkozásba fognak a musical színpadra állításával: – Ez egy hatalmas vállalás volt, az utóbbi évek musicaljei közül is kiemelkedő. Kezdetben nem is sejtettük, mekkora munkával és milyen nehézségekkel jár a darab színpadra állítása. Kihívást jelentett, hogy a művet a Szegedi Szabadtéri Játékokon már nagy sikerrel bemutatták, és ehhez méltó színvonalat szerettünk volna elérni. Emellett maga az előadás is hosszú, közel háromórás, amit 8 és 16 év közötti gyerekek visznek végig hatalmas odaadással. A darab zenei anyaga különösen nehéz, még a profi előadók számára is komoly kihívás, de a részt vevő diákok kiválóan helytálltak. Az előadás egyéves munka eredménye, amelyben mintegy 10–12 pedagógus vett részt aktívan, de valójában az egész tantestület hozzájárult a megvalósításhoz. Körülbelül 80 diák dolgozott rajta kitartóan, heti rendszerességgel próbálva, így az ő és a támogató szülők munkája is elismerést érdemel – vette számba az erőfeszítéseket.
Az előadásra eredetileg négy alkalmat terveztek, de a nagy érdeklődés miatt további időpontokat is meghirdettek, így május 8-án és 9-én is színpadra kerül a produkció, hogy minél többen láthassák. A darabot két szereposztásban játsszák, hogy több diáknak biztosítsanak lehetőséget, illetve hogy váratlan helyzetek esetén is gördülékenyen megvalósulhassanak az előadások.
A Geszti Péter–Monori András–Tasnádi István által színpadra álmodott musicalt Vargáné Dezső Zsuzsanna rendezte, a táncokat a szegedi Nemes Roland koreografálta.
A végeredményt pedig az érdeklődők nemcsak a meghirdetett áprilisi időpontban, de május 8-án és 9-én is láthatják majd.
