A repülőgépek kondenzcsíkjainak éghajlati hatásai csökkentéséről állapodott meg meg a brit kormány és a Google kedden. Az Operation Blue Skies nevű művelet keretében enyhén módosítanák egyes járatok repülési magasságát a világ legforgalmasabb légterének számító észak-atlanti térség fölött. Az angolokat sokkolta, hogy az idei nyáron 30 fok feletti hőmérsékletek borították el többször is Nagy Britanniát és a szokásosnál sokkal kisebb volt a lehullott csapadék, az pedig a termésátlagokat csökkentette.
Az Operation Blue Skies nevet viselő, 5 millió font költségvetésű kísérleti program az Észak-Atlanti térség repülési útvonalait alakítja át, hogy elejét vegye a globális felmelegedést súlyosbító mesterséges felhők kialakulásának.
Bár az összeesküvés-elméletek hívei évtizedek óta gyanakvással figyelik az égen maradó fehér sávokat, a tudomány rég tisztázta: a kondenzcsíkok valójában jégkristályokból álló vízgőzök. Környezeti hatásuk azonban korunk egyik legsúlyosabb, mégis legkevésbé szabályozott klímakockázata.
Amikor a repülőgépek hajtóművéből kiáramló korom és vízgőz találkozik a magaslati, fagyos levegővel, jégkristályok képződnek. Ha a légkör adott rétege rendkívül párás, ezek a csíkok nem tűnnek el percek alatt, hanem órákon át megmaradnak, és hatalmas, mesterséges fátyolfelhőkké (úgynevezett pehelyfelhőkké) alakulnak.
A probléma az, hogy ezek a felhők kettős hatást fejtenek ki:
- napközben visszaverik a napfény egy részét (hűsítő hatás).
- Éjszaka viszont csapdába ejtik a Földről kisugárzott hőt, és visszasugározzák azt a felszínre (melegházi hatás).
A legfrissebb éghajlatkutatások szerint a megmaradó kondenzcsíkok melegítő hatása legalább akkora mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez, mint a repülőgépek teljes szén-dioxid-kibocsátása.
A probléma megoldására a brit Közlekedési Minisztérium, a brit meteorológiai szolgálat (Met Office) és a Cambridge-i Egyetem konzorciuma összefogott a Google-lel.
A Google fejlett mesterséges intelligencia (AI) modelljeit hatalmas mennyiségű műholdkép, időjárási előrejelzés és korábbi repülési adat tömegén tanították be. Az AI képes hajszálpontosan megjósolni, hogy a légkör mely pontjain és milyen magasságokban találhatók azok a fagyos, túlcsordulóan párás légrétegek, amelyek kedveznek a tartós kondenzcsíkok kialakulásának.
A gyakorlatban a rendszer az alábbiak szerint működik: A repülésirányítók az AI előrejelzései alapján minimálisan módosítják a repülőgépek magasságát vagy útvonalát – gyakran mindössze néhány száz méternyi süllyedés vagy emelkedés is elég ahhoz, hogy a gép kikerülje a kritikus zónát, és egyáltalán ne képezzen tartós kondenzcsíkokat.
A kritikusok korábban azzal érveltek, hogy az útvonalak módosítása miatt a repülők több üzemanyagot fogyasztanak, ami növeli a CO₂-kibocsátást. A Google korábbi tesztjei azonban megnyugtató eredményt hoztak: a kondenzcsík-elkerülő repülések során a plusz üzemanyag-fogyasztás mindössze 2% körül alakult, miközben a repülés teljes klímaterhelése akár 54%-kal is csökkent.
Az Operation Blue Skies az első olyan nagyszabású, kormányzati szinten támogatott kezdeményezés, amely élesben, a világ egyik legforgalmasabb légterében próbálja megvalósítani ezt a technológiát. Ha a brit kísérlet sikeres lesz, az alapjaiban változtathatja meg a globális légi közlekedést, és az egyik leggyorsabb, legolcsóbb eszközzé válhat a repülés éghajlati lábnyomának azonnali csökkentésére.