Kormányhatározatként jelentek meg a Magyar Közlönyben a miniszterelnök aláírásával azok az irányelvek, amelyeket a külügyminiszternek és magyar küldöttségnek az ENSZ Közgyűlés 81. ülésszakán képviselniük kell.
Az orosz-ukrán háborúról a dokumentum deklarálja, hogy „Magyarország elítéli az orosz katonai agressziót, és teljes mértékben támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül, és elismeri Ukrajna önvédelemhez való jogát.
Oroszország magatartása fenyegetést jelent Magyarországra, Európára és a globális rendre, valamint a Kárpátalján élő magyar kisebbséget is komoly veszélybe sodorja, ezért támogatunk minden törekvést, amely a fenntartható béke és hosszú távú biztonsági garanciák irányában tett tárgyalások kezdeményezésére irányulnak.
A gázai övezetben folyamatosan kiújuló konfliktusok kapcsán azt jelölték meg, hogy „a hosszú távú békéhez az Átfogó Terv a Gázai Konfliktus Lezárására és vonatkozó BT-határozatok alapján, a civil lakosságok védelme, Izrael önvédelmi jogának tiszteletben tartása, a Hamász lefegyverzése és a gázai humanitárius helyzet javítása mellett vezet az út. Az izraeli–palesztin megbékélés alapját a felek közötti közvetlen tárgyalások képezik. Az Izrael–Hezbollah konfliktus hosszú távú rendezése érdekében szintén elengedhetetlen a civil lakosság védelme, Izrael biztonsághoz való jogának elismerése, Libanon szuverenitásának visszaállítása és a Hezbollah lefegyverzése. Nagyra értékeljük az USA és a regionális közvetítők közbenjárását a közel-keleti konfliktusok lezárása érdekében”. Mindez azért fontos tétel, mert az Orbán-kormányok határozottan, a nemzetközi egyezményeket is áthágva álltak ki Benjámin Netanjáhú kormánya mellett.
Iránnal kapcsolatban a magyar küldöttség azt az álláspontot fogja képviselni, hogy „katonai eszkaláció helyett a vitás kérdéseket a feleknek diplomáciai csatornák fenntartásával, a tárgyalóasztalnál kell rendezniük, valamint Iránnak semmilyen körülmények között nem szabad megengedni, hogy nukleáris fegyverekhez jusson. A Hormuzi-szoros lezárása és a tengeri kereskedelem megbénítása globális energiabiztonsági kockázatot jelent, ezért hazánk támogat minden olyan törekvést, amely a régió stabilitásának helyreállítására irányul. A Nemzetközi Energia Ügynökséggel (IEA) és az Európai Unióval szorosan együttműködve Magyarország konstruktív módon támogat minden olyan intézkedést, ami Európa, illetve a világ energiaellátás-biztonságát garantálni tudja, és enyhítheti a közel-keleti konfliktus okozta ellátásbiztonsági kihívást”.
Az emberi jogok területén Magyarország határozottan kiáll az „alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása”, az üldözöttek, a gyengék, kisebbségek és kiszolgáltatottak védelme mellett. A nemzetközi jog kérdésében pedig leszögezték, hogy Magyarország álljon ki a Nemzetközi Bíróság és az egyéb általánosan elismert nemzetközi vitarendező testületek működése mellett, és támogassa a Nemzetközi Bíróság joghatóságának általános elismerését; lépjen fel a nemzetközi jogi és bírói fórumok átpolitizálása ellen, pártatlanságuk megőrzése érdekében; a nemzetközi jog meglévő, valamint a tárgyalások alatt álló keretein belül aktívan vegyen részt a nemzetközi környezetvédelem, valamint a nemzetközi büntető-igazságszolgáltatás erősítését célzó nemzetközi folyamatokban.
(via 444)