Trianon 106. évfordulója alkalmából hívta meg a Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola Kubassek János geográfus professzort, hogy az angol-tibeti szótárt is összeállító székely-magyar világutazó Körösi Csoma Sándorról tartson előadást az iskola 6-7-8. osztályos diákjainak.
– Azért választották őt, mert úgy gondolom, hogy Körösi Csoma Sándor történelmünk egyik legkiemelkedőbb magyarja, akitől hazaszeretetet és kitartást lehet tanulni. A mai fiatal generációnak éppen erre a két értékre van a legnagyobb szüksége, és Körösi Csoma Sándor személyében példaképre találhatnak – árulta el a meghívás okát Nagy Gyöngyi történész, az iskola magyar-történelem szakos tanára.
Az előadáson hatodik, hetedik és nyolcadik osztályos tanulók vettek részt, akik számára nem csak az derült ki, hogy ki is volt a tibeti-angol szótárt is összeállító székely világutazó, de azt is, hogy miért jelenthet példaképet számukra és minden magyar számára.
– Mindenekelőtt azt kell bemutatni a fiataloknak, hogy milyen földrajzi környezetben élt, kutatott és dolgozott Körösi Csoma Sándor, valamint hogy milyen emberekkel került kapcsolatba. Az őshaza kutatásának megszállottja volt, világvándor tudós, aki tizenhat nyelvet tanult meg. A tibeti–angol szótár megalkotásával megalapozta a tibetológia tudományát. Rendkívül ragaszkodott a hazájához. Ezt bizonyítja, hogy a szótár címlapján, amely 1834-ben Kalkuttában jelent meg, fontosnak tartotta feltüntetni származását: Alexander Csoma de Kőrös, Siculo-Hungarianm azaz székely-magyar Emellett megemlítette tibeti tudós tanítómesterét, Szangje Puncog zanszkári lámát is, aki éveken át segítette munkáját. Az indiaiak ezt a mai napig nagyra becsülik, hiszen az angol gyarmati világban nem volt megszokott, hogy a helyi segítőtársak nevét is feltüntessék – mondta Kubassek János, aki szerint Körösi Csoma életútja arra tanít, hogy becsüljük meg egymást és mindazokat, akik hozzájárulnak az értékek létrehozásához.
– Rendkívül segítőkész ember volt, és mindig megtalálta az együttműködés lehetőségét. Példát mutat arra is, hogy különböző kultúrák és földrajzi térségek bejárása során miként lehet bizalmat ébreszteni és megőrizni. A Kovászna megyei Kőrösről indult útnak, majd átkelt a Balkánon, a Földközi-tengeren, megfordult Cipruson, Egyiptomban, Szíriában, Mezopotámia területén, Iránban, Közép-Ázsiában, Buharában, Afganisztán hegyei között, végül pedig eljutott a Himalája vidékére. Ezek a térségek már akkor sem számítottak könnyű úticélnak. Magam is végigjártam útjának jelentős részét. Egyetemistaként egy évet töltöttem Indiában, és átélhettem azt a világot, amelyet ő is megismert. Ugyanazokat az ételeket kóstoltam, hasonló körülmények között aludtam, karavánszerájokban, gyékényen, hómezőkön vagy gleccserek közelében. Ezek az élmények segítettek megérteni azt a rendkívüli teljesítményt, amelyet véghez vitt – sorolta saját élményeit.
Hozzátette, hogy a magyar utazók nem hódítani vagy gyarmatosítani indultak útnak, hanem a tudományos kíváncsiság vezette őket. Nem aranyat vagy kincseket kerestek, hanem tudást. – Körösi Csoma életműve azért is fontos a mai fiatalok számára, mert megmutatja az egyetértés és az együttműködés jelentőségét. Református keresztényként soha nem tagadta meg hitét, ugyanakkor kiváló kapcsolatot alakított ki muszlimokkal, tibeti buddhistákkal és hindukkal is. Megtalálta a közös hangot, mert törekedett arra, hogy megértse mások gondolkodását és motivációit. Példája a gyerekek számára is fontos üzenet, hogy tudjanak együttműködni egymással, közös célokért dolgozni, szükség esetén áldozatot vállalni, és becsüljék meg a tudást. A nyelvtanulás, a testmozgás, a kirándulások, a történelem és a földrajz is mind hozzájárulnak a személyiség fejlődéséhez. Körösi Csoma Sándort történelmünk egyik legnagyobb hősének tekinthetjük, annak ellenére, hogy nem volt hadvezér, nem vívott csatákat, és senkinek sem oltotta ki az életét. Hős lehet az is, aki alkot, épít és maradandó eredményeket hoz létre. Indiában a mai napig nagy tisztelet övezi. A Bengáli Ázsiai Társaság külön kiállítással emlékezik rá, de Pakisztánban, Iránban, Szíriában, Londonban és Párizsban is találhatók emlékei. Egy indiai professzor úgy fogalmazott: Körösi Csoma hidat épített Kelet és Nyugat között. Ez a híd ma is járható, mert kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen alapul.
Életének tragikus végét a malária okozta. Darjeelingben hunyt el, ahol sírja ma nemzeti zarándokhely. Államfők, kormányfők, tudósok és magánemberek egyaránt felkeresik, mert úgy érzik, hogy életútja ma is követendő példát mutat.
Körösi Csoma egész életében hű maradt ifjúkori eszményeihez. Bár sokan a buddhizmus szentjeként emlegetik, ő soha nem lett buddhista. A tibeti buddhista tanításokat elsőként fordította tibeti nyelvről angolra, de keresztény hitét mindvégig megőrizte. Darjeelingben, a keresztény temetőben nyugszik. Bár nem jutott el az általa keresett őshazába, útja egyáltalán nem volt hiábavaló. Munkásságának eredményeként megszületett egy új tudományág alapja, és Tibet földrajzának első tudományos leírása is az ő nevéhez kötődik.
– Jártam azokban a kolostorokban is, ahol élt és dolgozott: Zanglában, Phuktalban és Kanamban. Több mint ötezer méter magas, hóval és jéggel borított hágókon át vezetett az út. Ezek felkeresése felemelő és életre szóló élmény volt. Azt szeretném, ha a fiatalokat is tanulásra, olvasásra és kirándulásra ösztönözné Körösi Csoma példája. Ismerjék meg lakóhelyüket, hazájukat, majd a világot is. Minél több tudást szereznek és minél többet adnak tovább másoknak, annál szebb és jobb lehet a világ – mondta Kubassek János geográfus professzor.
A professzor pénteken délután 5-től – írásunk megjelenése után a – Trianon a geográfia tükrében, a história mérlegén címmel tart előadást a Hódmezővásárhelyi Református Egyházi gyűjtemény Malom utca 15-17. szám alatti épülete előadótermében.
