Fiala Borcsa írónővel, – aki a Facebookon talált rá a Vásárhelyi Könyvklubra, – a Németh László Városi Könyvtárban rendezett író-olvasó találkozón Kecskés Fanni beszélgetett.
Fiala Borcsa és a Vásárhelyi Könyvklub találkozását előbb az interneten, majd a valóságban is az tette érdekessé, hogy a Kecskés Fanni által vezetett könyvklub tagjai az írónő Drill – Minden lapnak három oldala van című regényét olvassák. A könyv azt a kérdést feszegeti, vajon tényleg ismerjük-e azt, akivel megosztjuk az ágyunkat, és meddig tartható fenn egy család a megszokásokra és a rutinra építve?
– Hatalmas megtiszteltetés érte a könyvklubunkat, ugyanis a Facebook-oldalon az írónő megkeresett minket, és felajánlotta, hogy részt venne a könyvklubban. Felmerült a lehetősége egy személyes találkozónak, beszélgetésnek, akár egy író–olvasó találkozó megszervezésének is. Erre reagálva javasoltam, hogy az áprilisi közös könyv az ő műve legyen, amely kapcsán közösen is gondolkodhatnánk. A tagjaink nagyon örültek a hírnek. Úgy gondolom, aki szeret olvasni, az sokszor maga is szeret írni, és sokak álma, hogy egyszer megjelenjen a saját műve. Ezért is különleges lehetőség számunkra, hogy bepillantást nyerhetünk az alkotási folyamatba: hogyan születnek meg az ötletek, milyen gondolatok mentén épül fel egy történet, és mikor érzi azt az író, hogy elkészült a könyv – mondta Kecskés Fanni.
– Az olvasó embereket mindig nagyon szeretem, különösen azokat a gyerekeket és felnőtteket, akik nemcsak olvasnak, hanem írnak is. Az író–olvasó találkozókon ezért arra bátorítom a gyerekeket, hogy ne csak olvassanak, hanem próbáljanak meg írni is. Amikor beszélgetni kezdek velük, gyakran rákérdezek, ki az, aki már most érzi magában, hogy írni szeretne, vagy akár íróvá válna. Ilyenkor általában csak néhány bizonytalan kéz emelkedik a magasba, de a beszélgetés végére ez a szám rendszerint megnő. Mesélek nekik arról, miért jó írónak lenni: például azért, mert az ember bármi lehet, és szabadon használhatja a fantáziáját. Azt is meg szoktam említeni, hogy amikor elkezdtem írni, felfedeztem, hogy egy kisfiú is „lakik bennem”. Ez először meglepi őket, de hamar megértik, mire gondolok. A végén újra megkérdezem őket, és ilyenkor már sokkal többen érzik úgy, hogy szívesen írnának, aminek mindig nagyon örülök – árulta el Fiala Borcsa, akivel Kecskés Fanni folytatott érdekfeszítő beszélgetést.
Az írónő kreatív írás kurzusokat is tart gyerekeknek, és felnőtteknek is. Azt mondta, hogy azt tapasztalja, hogy az írás öröme és egyfajta terápiás hatása minden korosztályban jelen van, és jó látni, mennyi felszabadultságot, örömöt és felismerést adhat másoknak is.
– Hiszem, hogy sosem késő elkezdeni. Sok példát látni arra, hogy valaki később talál rá egy új útra, és ebben sikeressé válik. Az írás esetében sincs ez másként: bárki, bármikor belekezdhet. Nem érdemes halogatni, mert ha megvan a vágy, akkor azt érdemes követni. A diákjaimat is arra biztatom, hogy minden nap írjanak egy keveset, nem kell órákat rászánni. A rendszeresség sokkal fontosabb – tette hozzá Fiala Borcsa.