A csütörtöki rendes közgyűlés 17 nyílt napirendi pontja mellé új pontként szerette volna a Rapcsák András-szobor áthelyezésének ügyét Márki-Zay Péter napirendre venni. A téma láthatóan heves érzelmeket váltott ki néhány képviselőből, a Fidesz-frakcióból Markó Csaba vitte a szót, aki kijelentette: amennyiben napirendre veszik a kérdést, frakciója kivonul a teremből. Az ezt követő hosszas és élénk vita után végül a következő közgyűlésre halasztották a kérdés megvitatását.
A Rapcsák András-szobor kapcsán az utóbbi időben már Berényi Károly alpolgármester is megszólalt, az alkotás áthelyezését szorgalmazva, majd szerdán Márki-Zay Péter fejtette ki élő videóban, miért tartaná fontosnak az Emlékpontban egy úgynevezett NER-múzeum létrehozását, ahová véleménye szerint a Rapcsák-szobornak is kerülnie kellene. Mint elmondta, ezt a kérdést szeretné a közgyűlésen képviselőtársaival – a fideszesekkel is – megvitatni.
Márki-Zay Péter ügyrendi javaslatára, hogy vegyék fel plusz napirendi pontként a témát, Markó Csaba, képviselőtársai véleményét is közvetítve, elmondta: egyáltalán nem értenek egyet azzal, hogy Rapcsák András szobra az Emlékpontba kerüljön, hiszen „ez összemosná egy gyilkos, diktatórikus rendszerrel az elmúlt 16 évet”.
Tisztában vagyunk azzal, hogy a győzelmet ki kell élvezni, ünnepelni kell, még akár a legyőzöttek hulláján ugrálni… ugyanakkor ez a kiállítás-tervezet szerintünk minden határon túlmegy
– fogalmazott. Hozzátette: szerinte nem a mi, hanem a történelem dolga, hogy ítéletet mondjon az elmúlt időszak felett. Úgy véli, nem rendszer-, hanem kormányváltás történt, szó sincs arról, hogy diktatúra lett volna, de a mostani választást sem lehet szerinte forradalomnak nevezni. Rapcsákot méltatva kiemelte, a néhai polgármester mennyit tett a városért, ezért mennyire méltatlan lenne őt az Emlékpont falai közé „száműzni”. Markó kijelentette: egy ilyen lépés nem a megbékélést szolgálná, csak a további árokásást, ezért amennyiben napirendre vennék a témát, frakciója elhagyja az üléstermet.
A polgármester válaszában hangsúlyozta: pont a képviselő által felvetett dolgokról szeretnének vitázni, de ez csak akkor lehetséges, ha az ülésteremben maradnak. „Történészként én ragaszkodom hozzá, hogy most rendszerváltás történt” – hangsúlyozta, majd felsorolta ezt alátámasztó érveit. Felidézte azt is, hogy Novák Imre alpolgármester fél évvel a halála előtt egy órán át sorolta neki Rapcsák korrupciós ügyeit. Azt is elmondta, hogy a néhai polgármesterrel még a saját frakciója is szembefordult, és nagykoalíció alakult ki vele szemben. „A korrupció és a diktatórikus hatalomgyakorlás már akkor szúrta mindenki szemét” – jelentette ki, hozzátéve: régi vágya a vásárhelyieknek, hogy rendezzék a Rapcsák-szobor ügyét.
Ennek a rendszernek azért kell múzeumot létrehozni, hogy soha ne térjen vissza
– fogalmazott, majd békülékeny hangnemben hozzátette: ha megtisztelik a fideszes képviselők azzal, hogy maradnak, akkor mindezt meg tudják vitatni a napirend kapcsán.
A témához szintén hozzászóló Gyöngyösi Ferenc alpolgármester annak a véleményének adott hangot, hogy a képviselők, amennyiben kivonulnak, nem fognak részt venni a mára tervezett városi ügyek megtárgyalásán, ami szerinte nem helyes, hiszen ők is sok választót képviselnek. Szél István közgyűlési részvételére utalva pedig elmondta: statisztikájuk alapján ebben a ciklusban eddig csak a tárgyalt napirendi témák nagyjából felén szavazott.
Markó Csaba viszontválaszában kiemelte: szívesen maradnak, ha nem kerül napirendre a szobor témája, amely egyébként a bizottságok előtt sem járt még, nem tárgyaltak róla.
A polgármester ezután javasolta, hogy a következő közgyűlésen tárgyalják az ügyet, mire Markó Csaba megjegyezte: szerinte egyikre sem való ez az ügy.
A vita során Arany-Tóth Katalin MMM-es képviselő is felszólalt, azt mondta, személy szerint ő is elhamarkodottnak érzi a téma napirendre vételét, mert a kérdés szerinte megosztó, ezért mértéktartónak kellene maradniuk.
Szabó Ferenc azzal kezdte felszólalását, hogy benne sok indulat van az ügy kapcsán (bizonyára ennek köze lehet a családját ért támadásokhoz – a szerk.) de ezt próbálja visszafogni, majd azt a szerinte sokak által képviselt nézetet közvetítette, hogy az elmúlt 16 évet, annak történéseit felülvizsgálni szükséges. Elmondta: zsarolásnak érzi, hogy akár a Rapcsák-szobor, akár más ügyben távolmaradásukkal fenyegetőzzenek képviselők. Szerinte ez gyávaság, vagy diktált vélemény – Markó Csaba természetesen mindkettőt cáfolta, és még egyszer elmondta: az Emlékpontot nem ilyen célra hozták létre, nem érti, „mit keresne ott” az elmúlt időszakról szóló kiállítás, illetve Rapcsák András szobra.
„Akkor innentől minden kormányváltáskor az előző hatalmat majd berakják az Emlékpontba?” – vetette fel.
Márki-Zay Péter végül újra tételesen elsorolta, miért nem volt szerinte demokrácia a NER, hanem diktatúra:
Az, hogy szétlopják a város vagyonát, kicsatornázzák magánzsebekbe és kastélyt építenek belőle, az diktatúra
– érvelt.
„A sárga Pulival sortüzet adtak le, vagy a tömegbe hajtottak vele?” – szegezte Turi Csaba végül a kérdést Markó képviselőtársának, hozzátéve: az Emlékpontban nemcsak a „gyilkos diktatúrát” mutatják be.
Az Emlékpont arra épült, hogy folyamatosan mutassa be a jelenünket
– mondta. „Ha a 2010-es választás fülkeforradalom volt, akkor ez is” – tette még hozzá.
Végül a polgármester megismételte javaslatát, hogy a következő közgyűlésen vegyék napirendre a témát.
Arany-Tóth Katalin megköszönte a gesztust, melyet így értékelt: „Itt kezdődik a demokrácia.”