A gyógymasszázs nem csodaszer, és nem helyettesíti az orvosi kezelést – vallja Görgényi Gábor, aki hat éve döntött úgy, hogy gyógymasszőrnek tanul. Azóta a strandfürdő területén dolgozik, ahol főként hát-, nyak- és derékfájdalmakkal érkező idősebb páciensekkel találkozik. Szerinte azonban a masszázsnál legalább ugyanolyan fontos a mozgás, a megelőzés és az, hogy az ember maga is tegyen a saját állapotáért.
– Hogyan lett Önből gyógymasszőr?
– Mindig is érdekelt ez a téma, csak sokáig nem volt rá lehetőségem. Körülbelül hat évvel ezelőtt viszont úgy alakult a helyzetem, hogy volt időm és pénzem is, ezért elvégeztem egy másfél éves gyógymasszőri képzést. Szerencsém volt, mert Vásárhelyen éppen lett egy üresedés. Ahogy befejeztem az iskolát, néhány hónappal később már dolgoztam is, és azóta ezt csinálom.
Nem ugyanaz, mint egy frissítő masszázs
Görgényi Gábor szerint a gyógymasszőri végzettség elsősorban abban különbözik a különféle wellness- és frissítőmasszázsokhoz kapcsolódó képzésektől, hogy a gyógymasszázs egészségügyi tevékenység. Gyógyászati intézményben, így például a vásárhelyi fürdő gyógyászatán vagy kórházban, csak megfelelő gyógymasszőri végzettséggel lehet dolgozni.
– Milyen panaszokkal keresik fel leggyakrabban?
– Főleg idősebbek jönnek, leginkább hát-, nyak- és derékpanaszokkal. Sok olyan emberrel találkozom, aki egész életében kemény fizikai munkát végzett. A férfiaknál például gyakori, hogy sokat pakoltak, téglát, zsákot, vagy éppen traktoron dolgoztak. A nőknél inkább az ülőmunka, például az irodai munka okozta panaszok jellemzőek. A sofőröknél pedig szintén sokszor előjön a hát- és csípőfájdalom.
A szakember szerint az utóbbi időben egyre több fiatal is megjelenik, a megelőzés sajnos még mindig kevésbé jellemző.
– Sajnos általában akkor jönnek, amikor már megvan a baj. Még nem tartunk ott, hogy az emberek tömegesen megelőzésképpen keressenek fel bennünket. Pedig a mozgással nagyon sok mindent meg lehet előzni.
A kezelések során erre is igyekszik ráirányítani a páciensek figyelmét. Egy kúra általában 15 kezelésből áll, ennyi idő alatt pedig természetes módon kialakul egy emberi kapcsolat is a masszőr és a páciens között.
„A masszázs nem csodaszer”
Görgényi Gábor szerint sokan alábecsülik, hogy mennyit tehetnek saját maguk a jobb közérzetükért.
– Mit rontunk el leggyakrabban a saját testünkkel kapcsolatban?
– Azt, hogy nem mozgunk, és nem vagyunk elég tudatosak. Van általános mozgás, amikor egyszerűen csak mozogni kell, és vannak speciális gyakorlatok egy-egy problémára. De az alap az, hogy az ember mozogjon. Nem kell ehhez feltétlenül drága eszköz vagy edzőterem. Egy séta is sokat számít. Lehet például azzal kezdeni, hogy kimegy az ember, tesz két kört a háztömb körül, másnap hármat, aztán fokozatosan többet.
Idősebb korban szerinte különösen fontos, hogy a mozgást az ember aktuális állapotához igazítsa. A lassabb, nyújtó, forgató gyakorlatok, valamint a megfelelő légzés is sokat számíthatnak.
– A légzésre is érdemes figyelni. Ha a mozgást és a légzést összekapcsoljuk, hatékonyabb lehet a gyakorlat.
Azt is fontosnak tartja, hogy a masszázs szerepét ne értékeljük túl.
– A masszázs nem csodaszer. Arra kell használni, amire való. Ha valakinek komolyabb problémája van, például sérve vagy más olyan panasza, ami orvosi beavatkozást igényel, akkor természetesen az orvosé az elsődleges szerep. A gyógymasszőrnek is azt kell felismernie, hogy mikor lehet segíteni, és mikor van szükség további orvosi vizsgálatra.
A fájdalom oka nem mindig ott van, ahol érezzük
A szakember szerint az is fontos, hogy ne csak magát a fájdalmat próbáljuk kezelni, hanem annak okát is keressük.
– Fontos megkeresni azt is, hogy mitől fáj az a nyak, hát vagy láb. Nem biztos, hogy ott van a probléma, ahol fájdalmat érzünk.
Előfordult például, hogy egy páciens nyakfájdalma egy korábbi bokasérülés után kialakult megváltozott járással és testtartással függött össze. Máskor egy vállfájással érkező idős nőnél derült ki, hogy egy hétköznapi mozdulatot végzett úgy, hogy közben folyamatosan túlterhelte a vállát.
Görgényi Gábor szerint az ilyen esetek is azt mutatják, hogy a test működését egészében érdemes szemlélni.
Mit tehetünk ülőmunka mellett?
A sok ülés és a fizikai munka egyaránt megterhelheti a szervezetet, csak más módon. A gyógymasszőr szerint az ülőmunkát végzőknek elsősorban a rendszeres mozgásra és a nyújtásra érdemes figyelniük.
– Ülőmunka esetén én inkább nyújtógyakorlatokat javasolnék, nem dinamikus gyakorlatokat. A lényeg, hogy az ember ne maradjon egész nap ugyanabban a helyzetben.
A fizikai munkát végzőknél pedig szerinte éppen az ellenkezője a probléma: sok esetben a túlterhelés vezet a panaszokhoz.
– Sok embert látok, akit tulajdonképpen a munkája juttatott el idáig. A munka becsületes dolog, de arra is oda kell figyelni, hogy közben mit csinálunk a testünkkel. Fontos az elegendő pihenés is!
„Egy köszönöm nekem többet ér, mint a fizetésem”
A munkája során számos olyan visszajelzést kapott, amely megerősíti abban, hogy érdemes ezt a pályát választania.
– A jó visszajelzés többet ér nekem, mint a fizetésem. Amikor valaki évekkel később is megismer a piacon, előre köszön, vagy odajön és megölel, hogy „de jó, köszönöm”, az nagyon jó érzés. Ilyenkor azt látom, hogy nemcsak pillanatnyilag lett jobban, hanem talán egy kicsit megváltozott az életvitele is, mert elkezdett törődni magával.
Pedig van olyan története is, amely még a pályája elejéről maradt meg benne, és nem ennyire pozitív.
– Az első héten, hogy itt dolgoztam, bejött egy férfi. Nagydarab ember volt, nehezen feküdt fel a masszázságyra, és látszott rajta, hogy nagyon megviseli a teste. Elkezdtem masszírozni, közben, mivel késve érkezett, azon gondolkodtam, hogy milyen jó, hogy mindent rendesen végig tudok csinálni, hiszen a következő páciens is késik.
A férfi azonban egyszer csak megszólalt:
– Azt mondta: „Te nem unod még? Mert én már nagyon.”
Görgényi Gábor szerint ez az első héten különösen emlékezetes pillanat volt.
– Nagyon jó volt kezdetnek. Az ember rájön, hogy azért ez a munka fizikailag sem mindig egyszerű.
A gyógymasszőr szerint ugyanakkor éppen a páciensek reakciói azok, amelyek miatt hosszú távon is szereti a munkáját. A kezelések során kialakuló emberi kapcsolatok pedig sokszor túlmutatnak magán a masszázson.
– Az emberek sokszor nem is tudják, hogy saját maguk milyen sokat tehetnek a gyógyulásukért. A tevékenységükkel és a gondolkodásukkal nagyon sokat változtathatnak az állapotukon. Nem kell megvárni azt a pillanatot, amikor már nagy a baj.