A mesterséges intelligencia használatáról és lehetséges kockázatairól kérdeztük a vásárhelyi lakosságot. A téma aktualitása – amellett, hogy mostanra a mindennapjaink része lett az AI – egy szerda esti televíziós beszélgetés. Tilesch György AI-szakértő az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta, hogy a vezető cégek laborjaiból kitörtek olyan AI-ügynök rajok, amik mindhárom alapvető etikai, AI-val kapcsolatos szabályt megsértették.
Tilesch György, mesterséges intelligencia szakértő az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt az AI veszélyeiről és az újabb modellek fejlesztéséről. A világ legnagyobb mesterséges intelligencia-vállalatainak vezetői azt kérik, lassítson az iparág az új technológiák kísérletezésével, ugyanis „túlszaladt a tudásunkon az, amit tud az AI”. Tilesch megjegyezte, jelenleg mindenki attól fél, hogy az AI elkezdi magát fejleszteni, ezáltal az AI-kutatás is automatizálttá válik, ezzel pedig az emberi kontroll kisiklik.
A szakértő elmondta, minden információ, ami az interneten található, bekerült a modellek betanításába. Úgy véli, a legfőbb veszély az, ha nem tudjuk a folyamatot megfelelőképpen kontrollálni, és ezzel az elektronikus tranzakciókon keresztül prédájává válhatunk egy elszabadult rajnak. „Ha valamit kiengedtél az ajtón, már soha többé nem tudod kontrollálni” – fogalmazott.
Az AI három alapvető etikája Tilesch szerint erőteljes támadás alá került az utóbbi hetekben.
„Vannak a mesterséges intelligencia etikájának, biztonsági követelményeinek bizonyos terminusai, terminológiái, amik most nagyon elszaladtak. Az egyik ilyen a linement, hogy mennyire igazodik az ember szándékaihoz a gép, a másik az interpretabilitás, hogy hogyan tudjuk értelmezni az akciójukat, a harmadik pedig a kontroll, azaz hogyan tudjuk megőrizni a gépek feletti uralmunkat” – ismertette az AI etikáit a szakértő.
Tilesch György a műsorban elmondta, hogy a vezető cégek laborjaiból kitörtek olyan AI-ügynök rajok, amik mindhárom szabályt megsértették. A szakértő leszögezte, nem minden AI-t kell lekapcsolni és korlátozni.
A cégvezetők azt mondják, hogy a túlságosan magas kockázatú fejlesztéseket – amik nagyon kevés cég sajátjai – addig kéne visszafogni, amíg a rendszerekre nem kerülnek rá azok a fékek és egyensúlyok, amik „megvédenek minket ezektől a katasztrofális incidensektől, amik történtek az elmúlt hetekben is”. Mindennek az Egyesült Államok és Kína egyelőre ellent mond.
Megkérdeztünk pár vásárhelyi járókelőt, hogy mennyire bíznak a mesterséges intelligenciában, és egyáltalán mire használják a mindennapokban.
„Időnként szoktam használni, amikor be szeretnék mondjuk egy festményt azonosítani, és ezért kérdéseket teszek fel neki. Körülbelül ennyi, amire én használom” – árulta el Molnár Ildikó.
Sokan figyelnek arra, hogy személyes adatokat ne osszanak meg az AI-val.
„A teljes nevemet nem szoktam azért általában megadni, illetve a lakhelyemet sem, szóval odafigyelek ezekre, de azért sok mindent szerintem meg lehet osztani, hogyha az ember körültekint, és a legfontosabb adatokat nem adja meg” – mondta bizakodóan az egyetemista Börcsök Barnabás.
Arra vonatkozóan is akadtak vélemények, hogy a munka világában milyen szakmákat szoríthat háttérbe a mesterséges intelligencia.
„Egy csomó munkát elvesz. Az a kérdés, hogy a jövőben mennyire lesz kreatív. Informatika, menedzsment, és hasonló adatközpontú szakmákat vált majd fel, ha tippelnem kéne” – jegyezte meg Gréczi Kolos.
Tilesch szerint, a tét jelen pillanatban az, hogy a társadalom képes-e visszavenni a kontrollt, és képes-e hallatni a hangját annak érdekében, hogy megmondja, milyen AI-t szeretne magának.