A tartós nyári meleg, az éjszakai időjárási viszonyok, a város felé tartó légmozgás, illetve a beérkező alapanyag állapota okozza az utóbbi időkben rendkívül felerősödött bűzhatást Vásárhelyen – közölte érdeklődésünkre Sipos Levente Zsolt, az ATEV Zrt. vezérigazgatója, aki azt is megírta, hogy újabb átfogó szagcsökkentési programot indítunk, amelynek konkrét intézkedéseit, határidejét és forrásait szeptemberben véglegesítik.
Ezen a nyáron a megszokottnál is többször érezték a vásárhelyiek, főleg éjszakánkét és kora reggel az ATEV semmivel sem összetéveszthető bűzét, mely miatt éjszaka szellőztetni sem lehetett, s akit a szabadban ért, annak pedig jó gyomra kellett, hogy legyen, hogy annak visszatartsa tartalmát. Ömlött is a panasz a vásárhelyiekből, melyeket ebben a cikkünkben foglaltunk össze. Megpróbáltuk Oláh Imre vezérigazgatótól megkérdezni, hogy mi lehetett a feltűnően gyakori bűz oka, illetve, hogy ő béke-telepi lakosként érezte-e, azt, de elzárkózott kérdéseink elől, csak azt ismételgette, hogy írjunk a cég központi címére. Meg is tettük, három kérdést is feltéve a vásárhelyi szaghatással kapcsolatban Sipos Levente Zsoltnak, az AEV vezérigazgatójának, arról érdeklődve, hogy Mi okozza az időszakosan, jellemzően éjszaka jelentkező szaghatást?, Előfordulhat-e, hogy az éjszakai műszakban kaput, ablakot nyitnak, megkerülve a tisztítóberendezéseket?, Mit tesznek annak érdekében, hogy a szaghatás megszűnjön vagy jelentősen csökkenjen?
Válaszlevelében azt írta, hogy tudnak a problémáról, az ATEV az elmúlt években jelentős környezetvédelmi fejlesztéseket hajtott végre, de a kritikus nyári időszakok tapasztalata azt mutatja, hogy ez nem elég. Ezért átfogó szagcsökkentési programot indítanak, amelynek konkrét intézkedéseit, határidejét és forrásait szeptemberben véglegesítik. A várossal és a tulajdonosi jogokat gyakorló Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériummal együttműködve dolgoznak azon, hogy az ATEV jó szomszédja legyen Hódmezővásárhelynek.
Arra a kérdésünkre, hogy Mi okozza az időszakosan, jellemzően éjszaka jelentkező szaghatást?, at írta, hogy „Az ATEV hódmezővásárhelyi telephelye vágóhídi eredetű állati melléktermékek feldolgozását végzi. Ez engedélyköteles, szigorúan szabályozott és rendszeresen ellenőrzött tevékenység, amelyet a vonatkozó hatósági engedélyek és előírások szerint végzünk. A technológia ma sem tudja minden körülmények között nullára csökkenteni a szagkibocsátást, de az a célunk, hogy a lakott területen érzékelhető hatást a lehető legalacsonyabb szintre szorítsuk. Az elmúlt években elvégzett beruházások jelentősen csökkentették a szagkibocsátást. Ugyanakkor két külső tényező különösen erősen befolyásolja, hogy a fennmaradó szaghatás mikor és milyen mértékben érzékelhető.
Az egyik a nyári tartós meleg hatása a vágóhidaknál, a begyűjtés során és a szállítás közben. Ilyenkor nem a gyár működik másként, hanem maga a beérkező alapanyag változik: magasabb hőmérsékleten a bomlási folyamatok gyorsabban indulnak meg, ami erősebb szagképződéssel jár, és megnehezíti annak kezelését. Ez az egyik oka annak, hogy a panaszok döntő része nem egész évben, hanem a legmelegebb nyári napokon jelentkezik.
A másik az időjárás. Derült, gyenge szeles, stabil légköri helyzetekben – különösen az éjszakai órákban – jelentősen csökkenhet a levegő függőleges átkeveredése, ezért a szaganyagok a talaj közelében nagyobb koncentrációban maradhatnak. Ha ilyenkor a légmozgás a város irányába fordul, a szaghatás elérheti a lakott területet.
Éppen az ilyen helyzetek miatt szereltünk fel az állattartásban is alkalmazott, nagy teljesítményű szagcsökkentő berendezéseket, amelyek a város felé tartó légmozgás esetén működnek. A tapasztalatok alapján ezek számát bővítjük, illetve szükség esetén az elhelyezésüket is módosítjuk.
Tisztában vagyunk azzal is, hogy a kellemetlen alkalmak éppen azokra a forró nyári éjszakákra esnek, amikor a vásárhelyiek szellőztetéssel szeretnék lehűteni otthonaikat. Ez különösen súlyossá teszi a kellemetlenséget, és tovább ösztönzi szakembereinket, külső szakértőinket arra, hogy még hatékonyabb szagkezelési megoldásokat keressünk és vezessünk be.
A tartós meleg, a kedvezőtlen éjszakai légköri viszonyok és a város felé tartó légmozgás együttesen átmenetileg jelentősen felerősíthetik tevékenységünk érzékelhető szaghatását. Ezzel magyarázható, hogy az év túlnyomó részében minimális a panaszok száma, egyes forró nyári napokon és éjszakákon viszont erőteljesebb szag érezhető a város egyes részein. Ez magyarázat, nem mentség: a panaszt komolyan vesszük.”
Arra a kérdésünkre, hogy Előfordulhat-e, hogy az éjszakai műszakban kaput, ablakot nyitnak, megkerülve a tisztítóberendezéseket?, közölte, hogy nem. „Sem az éjszakai, sem a nappali műszakban nem történik olyan, amivel a tisztítóberendezéseket megkerülnénk.” – szögezte le azzal, hogy „…Az éjszakai erősebb szagérzékelhetőség egyik fontos oka nem az üzemben, hanem a már említett légköri viszonyokban keresendő. Nappal a napsugárzás felmelegíti a felszínt, ami erősíti a függőleges légkeveredést, így a kibocsátott szaganyagok nagyobb légtömegben hígulnak. Naplemente után a felszín lehűl, és derült, gyenge szeles időben stabil légállapot, úgynevezett sugárzási inverzió alakulhat ki. Ilyenkor a függőleges átkeveredés jelentősen csökken, ezért ugyanaz a szagkibocsátás a talaj közelében magasabb koncentrációt eredményezhet.
Ha eközben gyenge légmozgás indul a város irányába, a korlátozott függőleges keveredés miatt a szaganyagok nagyobb koncentrációban juthatnak el a lakott területre. A gyárban éjszaka ugyanaz a technológia és ugyanaz a légtisztítási rendszer működik, mint nappal; az érzékelhetőség változásában ezért a meteorológiai viszonyoknak meghatározó szerepük van.”
Arra kérdésünkre, hogy Mit tesznek annak érdekében, hogy a szaghatás megszűnjön vagy jelentősen csökkenjen?, azt válaszolta, hogy „Az elmúlt években a hódmezővásárhelyi telephelyen megújultak a légvezetékek és az elszívó ventilátorok, kétfázisú gázmosót telepítettünk, a biofilter korszerűsítésen esett át, az átrakó épület levegőjének tisztítására pedig külön gázmosó–biofilter egység épült. 2025 januárjában helyeztük üzembe a 450 m³/nap kapacitású membránbiológiai (MBR) szennyvíztisztítót. Ezek a fejlesztések több mint 2,5 milliárd forint értékű környezetvédelmi beruházást jelentenek Hódmezővásárhelyen. Ez jelentős előrelépés, de nem tekintjük lezártnak a feladatot: a kritikus nyári időszakokban továbbra is érzékelhető szaghatás azt mutatja, hogy van még tennivalónk.
Ezért az ATEV átfogó szagcsökkentési programot indít. Ennek része az alapanyag hűtése, a hűtött vérbegyűjtés, az elszívó- és légtisztító kapacitás növelése, a technológiai folyamat és az üzemi ütemezés felülvizsgálata, valamint a szállítási lánc – ezen belül a konténerek zártságának, cseréjének és karbantartásának – további szigorítása.
A program nem a jövőben kezdődik, hanem már zajlik: Augusztus 27-én érkezett az első hűtött vérszállítmány Mohácsról, vagyis a hűtött vérbegyűjtésre való átállás ténylegesen megkezdődött. Szeptember közepéig pedig egy új, várakozásaink szerint hatékonyabb szagmegkötő oldatot tesztelünk a szagcsökkentő berendezésekben, és a tapasztalatok alapján döntünk annak tartós alkalmazásáról.
A program részletes intézkedési tervét szeptemberben véglegesítjük; minden intézkedéshez határidőt és forrásigényt rendelünk, és a megvalósításról a város vezetését is tájékoztatjuk.
A programról a közeljövőben egyeztetünk a tulajdonosi jogokat gyakorló minisztériummal és Márki-Zay Péter polgármester úrral. Érdekünk a konstruktív együttműködés és az, hogy az ATEV jó szomszéd legyen: olyan felelős vállalat, amely a szükséges ipari tevékenység végzése mellett érdemben tesz a környezetében élők életminőségéért. A felmerülő javaslatokat megvitatjuk, a vállalható intézkedéseket pedig végrehajtjuk.„
Azt is megkérdeztük a vezérigazgatótól, hogy Érkeznek-e panaszok a többi településről?, azaz azokról, ahol szintén műkődik ATEV üzem. Erre azt válaszolta, hogy „Igen, időnként más telephelyeinkkel kapcsolatban is érkeznek panaszok. Az első két pontban leírt összefüggés – a nyári meleg, az éjszakai stabil légköri helyzet és a település irányába tartó légmozgás – más telephelyeinken is előfordulhat.
A tapasztalat ugyanakkor minden telephelyünkön hasonló: a panaszok döntő többsége a meleg nyári időszakokra és azon belül is meghatározott meteorológiai helyzetekre koncentrálódik. Az év túlnyomó részében csak elvétve jut el hozzánk szaghatással kapcsolatos panasz. Ezzel együtt minden bejelentést kivizsgálunk, és ahol indokolt, intézkedünk.„
Sipos Levente Zsolt vezéigazgató teljes válaszlevele alább olvasható:
„Tisztelt Szerkesztő úr!
Tisztelt Korom András!
Köszönöm a megkeresést, és köszönöm, hogy lehetőséget ad a válaszra.
Tudjuk, hogy a hódmezővásárhelyiek számára a szaghatás valós probléma. Az ATEV az elmúlt években jelentős környezetvédelmi fejlesztéseket hajtott végre, de a kritikus nyári időszakok tapasztalata azt mutatja, hogy ez nem elég. Ezért átfogó szagcsökkentési programot indítunk, amelynek konkrét intézkedéseit, határidejét és forrásait szeptemberben véglegesítjük. A várossal és a tulajdonosi jogokat gyakorló Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériummal együttműködve dolgozunk azon, hogy az ATEV jó szomszédja legyen Hódmezővásárhelynek.
Kérdéseire az alábbiakban részletesen felelek.
1. Mi okozza az időszakosan, jellemzően éjszaka jelentkező szaghatást?
Az ATEV hódmezővásárhelyi telephelye vágóhídi eredetű állati melléktermékek feldolgozását végzi. Ez engedélyköteles, szigorúan szabályozott és rendszeresen ellenőrzött tevékenység, amelyet a vonatkozó hatósági engedélyek és előírások szerint végzünk. A technológia ma sem tudja minden körülmények között nullára csökkenteni a szagkibocsátást, de az a célunk, hogy a lakott területen érzékelhető hatást a lehető legalacsonyabb szintre szorítsuk.
Az elmúlt években elvégzett beruházások jelentősen csökkentették a szagkibocsátást. Ugyanakkor két külső tényező különösen erősen befolyásolja, hogy a fennmaradó szaghatás mikor és milyen mértékben érzékelhető.
Az egyik a nyári tartós meleg hatása a vágóhidaknál, a begyűjtés során és a szállítás közben. Ilyenkor nem a gyár működik másként, hanem maga a beérkező alapanyag változik: magasabb hőmérsékleten a bomlási folyamatok gyorsabban indulnak meg, ami erősebb szagképződéssel jár, és megnehezíti annak kezelését. Ez az egyik oka annak, hogy a panaszok döntő része nem egész évben, hanem a legmelegebb nyári napokon jelentkezik.
A másik az időjárás. Derült, gyenge szeles, stabil légköri helyzetekben – különösen az éjszakai órákban – jelentősen csökkenhet a levegő függőleges átkeveredése, ezért a szaganyagok a talaj közelében nagyobb koncentrációban maradhatnak. Ha ilyenkor a légmozgás a város irányába fordul, a szaghatás elérheti a lakott területet.
Éppen az ilyen helyzetek miatt szereltünk fel az állattartásban is alkalmazott, nagy teljesítményű szagcsökkentő berendezéseket, amelyek a város felé tartó légmozgás esetén működnek. A tapasztalatok alapján ezek számát bővítjük, illetve szükség esetén az elhelyezésüket is módosítjuk.
Tisztában vagyunk azzal is, hogy a kellemetlen alkalmak éppen azokra a forró nyári éjszakákra esnek, amikor a vásárhelyiek szellőztetéssel szeretnék lehűteni otthonaikat. Ez különösen súlyossá teszi a kellemetlenséget, és tovább ösztönzi szakembereinket, külső szakértőinket arra, hogy még hatékonyabb szagkezelési megoldásokat keressünk és vezessünk be.
A tartós meleg, a kedvezőtlen éjszakai légköri viszonyok és a város felé tartó légmozgás együttesen átmenetileg jelentősen felerősíthetik tevékenységünk érzékelhető szaghatását. Ezzel magyarázható, hogy az év túlnyomó részében minimális a panaszok száma, egyes forró nyári napokon és éjszakákon viszont erőteljesebb szag érezhető a város egyes részein.
Ez magyarázat, nem mentség: a panaszt komolyan vesszük.
2. Előfordulhat-e, hogy az éjszakai műszakban kaput, ablakot nyitnak, megkerülve a tisztítóberendezéseket?
Nem. Sem az éjszakai, sem a nappali műszakban nem történik olyan, amivel a tisztítóberendezéseket megkerülnénk.
Ezt azért is tartom fontosnak egyértelműen rögzíteni, mert a nyilvánosságban időről időre megjelenik az a feltételezés is, hogy az ATEV éjszaka szándékosan „kiengedi” a szagot, vagy a tisztítórendszer megkerülésével működteti az üzemet. Ennek nincs valós alapja.
Műszaki szempontból sem így működik az üzem. Az üzemépületekben az elszívás depressziót tart fenn, vagyis a levegő befelé áramlik, majd az elszívórendszeren keresztül a kétfázisú gázmosóra, ezt követően pedig a biofilterre jut. Ez utóbbi töltetét idén tavasszal teljes egészében lecseréltük. Egy nyitva hagyott nyílászáró tehát nem „szellőztetné” az üzemet, hanem kissé rontaná az elszívás hatásfokát. Az alapanyag fogadásnál használt zsiliprendszerű kapuk kizárólag az alapanyag beérkezéséhez szükséges ideig vannak nyitva; ez logisztikai szükségszerűség, nem szellőztetés.
Ha bármikor ezzel ellentétes, konkrét észlelés jut az Önök tudomására – időpont megjelölésével –, kérem, jelezzék felénk: kivizsgáljuk, és ha szükséges, intézkedünk.
Az éjszakai erősebb szagérzékelhetőség egyik fontos oka nem az üzemben, hanem a már említett légköri viszonyokban keresendő. Nappal a napsugárzás felmelegíti a felszínt, ami erősíti a függőleges légkeveredést, így a kibocsátott szaganyagok nagyobb légtömegben hígulnak. Naplemente után a felszín lehűl, és derült, gyenge szeles időben stabil légállapot, úgynevezett sugárzási inverzió alakulhat ki. Ilyenkor a függőleges átkeveredés jelentősen csökken, ezért ugyanaz a szagkibocsátás a talaj közelében magasabb koncentrációt eredményezhet.
Ha eközben gyenge légmozgás indul a város irányába, a korlátozott függőleges keveredés miatt a szaganyagok nagyobb koncentrációban juthatnak el a lakott területre. A gyárban éjszaka ugyanaz a technológia és ugyanaz a légtisztítási rendszer működik, mint nappal; az érzékelhetőség változásában ezért a meteorológiai viszonyoknak meghatározó szerepük van.
3. Mit tesznek annak érdekében, hogy a szaghatás megszűnjön vagy jelentősen csökkenjen?
Az elmúlt években a hódmezővásárhelyi telephelyen megújultak a légvezetékek és az elszívó ventilátorok, kétfázisú gázmosót telepítettünk, a biofilter korszerűsítésen esett át, az átrakó épület levegőjének tisztítására pedig külön gázmosó–biofilter egység épült. 2025 januárjában helyeztük üzembe a 450 m³/nap kapacitású membránbiológiai (MBR) szennyvíztisztítót. Ezek a fejlesztések több mint 2,5 milliárd forint értékű környezetvédelmi beruházást jelentenek Hódmezővásárhelyen. Ez jelentős előrelépés, de nem tekintjük lezártnak a feladatot: a kritikus nyári időszakokban továbbra is érzékelhető szaghatás azt mutatja, hogy van még tennivalónk.
Ezért az ATEV átfogó szagcsökkentési programot indít. Ennek része az alapanyag hűtése, a hűtött vérbegyűjtés, az elszívó- és légtisztító kapacitás növelése, a technológiai folyamat és az üzemi ütemezés felülvizsgálata, valamint a szállítási lánc – ezen belül a konténerek zártságának, cseréjének és karbantartásának – szigorítása.
Ezért az ATEV átfogó szagcsökkentési programot indít. Ennek része az alapanyag hűtése, a hűtött vérbegyűjtés, az elszívó- és légtisztító kapacitás növelése, a technológiai folyamat és az üzemi ütemezés felülvizsgálata, valamint a szállítási lánc – ezen belül a konténerek zártságának, cseréjének és karbantartásának – további szigorítása.
A program nem a jövőben kezdődik, hanem már zajlik: Augusztus 27-én érkezett az első hűtött vérszállítmány Mohácsról, vagyis a hűtött vérbegyűjtésre való átállás ténylegesen megkezdődött. Szeptember közepéig pedig egy új, várakozásaink szerint hatékonyabb szagmegkötő oldatot tesztelünk a szagcsökkentő berendezésekben, és a tapasztalatok alapján döntünk annak tartós alkalmazásáról.
A program részletes intézkedési tervét szeptemberben véglegesítjük; minden intézkedéshez határidőt és forrásigényt rendelünk, és a megvalósításról a város vezetését is tájékoztatjuk.
A programról a közeljövőben egyeztetünk a tulajdonosi jogokat gyakorló minisztériummal és Márki-Zay Péter polgármester úrral. Érdekünk a konstruktív együttműködés és az, hogy az ATEV jó szomszéd legyen: olyan felelős vállalat, amely a szükséges ipari tevékenység végzése mellett érdemben tesz a környezetében élők életminőségéért. A felmerülő javaslatokat megvitatjuk, a vállalható intézkedéseket pedig végrehajtjuk.
4. Érkeznek-e panaszok a többi településről?
Igen, időnként más telephelyeinkkel kapcsolatban is érkeznek panaszok. Az első két pontban leírt összefüggés – a nyári meleg, az éjszakai stabil légköri helyzet és a település irányába tartó légmozgás – más telephelyeinken is előfordulhat.
A tapasztalat ugyanakkor minden telephelyünkön hasonló: a panaszok döntő többsége a meleg nyári időszakokra és azon belül is meghatározott meteorológiai helyzetekre koncentrálódik. Az év túlnyomó részében csak elvétve jut el hozzánk szaghatással kapcsolatos panasz. Ezzel együtt minden bejelentést kivizsgálunk, és ahol indokolt, intézkedünk.
Végezetül engedje meg, hogy egy dolgot rögzítsek.
A gyárban dolgozó munkatársaink túlnyomó része maga is Hódmezővásárhelyen és környékén él. Sem a társaságnak, sem a kollektívának nincs érdeke abban, hogy saját kollégáinknak, családjaiknak vagy bárki másnak kellemetlenséget okozzunk.
A feladatunk ugyanakkor fontos: az állati melléktermékek biztonságos feldolgozása a hazai élelmiszergazdaság működésének része, közegészségügyi, állategészségügyi és járványügyi szempontból nélkülözhetetlen tevékenység. Ezt a feladatot úgy kell ellátnunk, hogy annak a környezetünkben élőkre gyakorolt hatását a lehető legalacsonyabb szintre szorítsuk.
Az elmúlt években – a termékek exportképességének is köszönhetően – hazánkban bővült a vágóhídi kapacitás, ami több feldolgozandó mellékterméket is eredményez. A hódmezővásárhelyi gyár ezért heti hat napon, folyamatos, háromműszakos rendben dolgozik: amíg van feldolgozandó alapanyag, a termelés napon belül nem áll le. Ez biztosítja, hogy a beérkező friss vágóhídi melléktermékeket a lehető leghamarabb feldolgozzuk – ami egyben a szagterhelés csökkentésének is egyik feltétele. A heti egy leállási nap az alapanyag-beszállítás tipikus rendjéhez igazodik.
A normál üzemmenetet rendkívüli események vagy hatósági intézkedések módosíthatják; a hódmezővásárhelyi gyár működését érintő járványügyi intézkedés azonban 2024 novembere óta nem történt.
Számos szálon kötődünk Hódmezővásárhelyhez: munkatársaink innen járnak dolgozni, adóinkat itt fizetjük, és helyi kezdeményezéseket támogatunk. Éppen ezért nem nézzük tétlenül, ha a működésünk egyes időszakokban jelentős kellemetlenséget okoz a város egyes részein.
A vásárhelyiek türelmét köszönjük, észrevételeikre pedig figyelünk. A most elindított program célja az, hogy a kritikus nyári napokon tapasztalt szaghatást érdemben tovább csökkentsük.
Tisztelettel:
Sipos Levente Zsolt
vezérigazgató”