Amit nem locsolnak, az ki is szárad, ahogy történt ez az Andrássy úti szolgáltatóház fagylaltozójával szemközti füves területen. A látványa, mert a szemünk előtt van, sokkoló.
Vásárhelyen csak azokat a zöldterületeket nyírják, amelyeket öntöznek is, de ilyen jellemzően csak a városközpontban van. Szorgalmas önkéntesek megteszik ezt a Somogyi-domb melletti kutyasétáltatónál is, leginkább az ott ültetett fákat locsolják.
A város más részein pedig azok locsolják a ház előtti virágokat, akik azokat oda kiültették.
A 2020 óta tartó nagyon-nagyon meleg nyarak hatása erre az esztendőre igencsak szembetűnő lett Vásárhely térségében, hiszen a szikáncsi oldalon porba vetettek, majd hektáronként rekordalacsony, 2,3 tonnás termést takarítottak be ugyanonnan.
A városban kiszáradtak a fenyők (amelyik még nem, az jó úton halad efelé), a nyírek, a hársak, és a többi fa lombja is alaposan megritkult.
Ahol pedig lenyírták a füvet, ahogy tették még a nemrég átélt 40 fokos hőség előtt, ott nemhogy kiszáradt, de el is tűnt a növényzet, ahogy a Bocskai utcai töltés is olyan állapotba került, hogy azt utoljára az építésekor látták eleink.
Most újabb jelét láthatjuk a klímaváltozásnak, azaz a magas hőmérsékletnek, a csapadékhiánynak és a levegő alacsony páratartalmának: teljesen kiszáradt az Andrássy úti szolgáltatóház, a bankfiók, a fodrászat és a fagylaltozó szemközti füves része.
Persze a szárazság nem csak Vásárhely térségét jellemzi. A Magyarországot sújtó jelenlegi szárazság kialakulásának több, egymással összefüggő oka van. Az egyik legfontosabb tényező az, hogy az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a tartós anticiklonális időjárási helyzetek, amelyek hosszú időre megakadályozzák a csapadékot hozó frontok bejutását a Kárpát-medencébe. Emiatt hónapokon át a megszokottnál jóval kevesebb eső hullik. A csapadékhiányt tovább súlyosbítják az egyre melegebb nyarak. A magas hőmérséklet fokozza a párolgást, így a talaj és a növényzet gyorsabban veszít nedvességéből. Még akkor sem tud megfelelően feltöltődni a talaj vízkészlete, ha időnként záporok vagy zivatarok érkeznek, mert ezek gyakran csak kis területet érintenek, és a nagy intenzitású eső jelentős része lefolyik a felszínen. Az utóbbi években gyakran kevés hó esik, ezért tavasszal nem áll rendelkezésre elegendő olvadékvíz a talaj mélyebb rétegeinek feltöltésére. Ennek következtében már a nyár elején vízhiány alakulhat ki. Magyarország éghajlatán egyre gyakoribbak a hőhullámok, a hosszú csapadékmentes időszakok és a szélsőséges időjárási események. Emellett a folyószabályozások, a lecsapolt vizes élőhelyek és a táj csökkent vízmegtartó képessége miatt a lehulló csapadék gyorsabban távozik az országból.
Mit tehetünk a szárazság ellen?
A szárazságot teljesen megszüntetni nem lehet, de hatásait jelentősen mérsékelni lehet. Ehhez egyszerre van szükség országos, helyi és egyéni intézkedésekre.
- A víz megtartása a tájban. Az egyik legfontosabb feladat, hogy a lehulló csapadék minél tovább az országban maradjon. Ennek eszközei lehetnek az árterek időszakos elárasztása, a vizes élőhelyek helyreállítása, a belvizek visszatartása, valamint kisebb tározók kialakítása.
- A talaj vízmegtartó képességének javítása. A talajtakarás, a szervesanyag-visszapótlás, a forgatás nélküli vagy csökkentett talajművelés, illetve a vetésforgó segít megőrizni a nedvességet és csökkenti a párolgást.
- Öntözés fejlesztése. Magyarországon az öntözött területek aránya még mindig viszonylag alacsony. A korszerű, csepegtető vagy precíziós öntözési rendszerek sokkal kevesebb vízzel is hatékonyak.
- Fásítás és zöldfelületek növelése. A fák árnyékolnak, csökkentik a hőmérsékletet, javítják a mikroklímát és mérséklik a párolgást. A településeken különösen fontos a megfelelő fafajok kiválasztása és az öntözés biztosítása a fiatal fák számára.
- Esővíz gyűjtése. Lakossági és intézményi szinten is érdemes tartályokban összegyűjteni a csapadékvizet, amelyet később öntözésre lehet felhasználni.
- Víztakarékosság. A felesleges vízhasználat csökkentése, a szivárgó vezetékek javítása és a takarékos öntözési módszerek alkalmazása mind hozzájárulnak a vízkészletek megőrzéséhez.
- Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz. A szárazságtűrő növényfajták termesztése, a mezőgazdasági technológiák fejlesztése és a települések klímaalkalmazkodási programjai hosszú távon mérsékelhetik az aszály kárait.
Mivel a szárazság egyik fő oka a klímaváltozás, hosszú távon az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése is fontos szerepet játszik abban, hogy a szélsőséges időjárási helyzetek gyakorisága és intenzitása ne növekedjen tovább. Magyarország számára azonban a következő évtizedekben valószínűleg még fontosabb lesz az alkalmazkodás: a rendelkezésre álló vízkészletek minél hatékonyabb megőrzése és hasznosítása.