Akár Netflix sorozatot is írhatott volna Jókai – derült ki a vásárhelyi levéltár előadásán

Igazán érdekfeszítő előadást tartott a sorozatíró Jókairól szerda délután a vásárhelyi levéltárban a Jókai év lecsengéseként Boldog Zoltán magyar-történelem szakos tanár, a téma kutatója, aki rávilágított, hogy miben azonos Jókai a Netflix sorozatok producereivel.

– Jókai Mórt regényíróként mindenki ismeri – legalábbis a legtöbben néhány feldolgozásra is emlékeznek. De hogyan kapcsolható ő a Netflix világához? – kérdeztük az előadót.

– Jókai valójában nem egyszerűen regényeket írt, hanem „sorozatokat”. Művei a tárcarovatban jelentek meg folytatásokban. Tulajdonképpen ugyanarra érzett rá, amire ma a Netflix producerei és forgatókönyvírói – és ez a „nagy Jókai-átverés” lényege is. Ugyanis a középiskolában a nagyon vastag A kőszívű ember fiai és Az aranyember kerül a diákok elé, de ezeket ebben a formában eredetileg nagyon kevesen olvasták. Az emberek inkább bementek a kávéházakba, ahol jobb esetben elkérték az újságot, rosszabb esetben megvették, és ott olvasták el az aktuális Jókai-tárcát, majd várták a következő részt. Hasonló várakozás volt bennük, mint amikor ma a fiatalok például a Stranger Things új évadára vagy epizódjaira várnak. A Jókai-olvasás tehát kis adagokban történt. Mi viszont ma nagy adagban próbáljuk Jókait „átörökíteni” a következő nemzedéknek – erre hívja fel a figyelmet ez az előadás is. Ez azt jelenti, hogy Jókait nem „netflixesíteni” kell, hanem megérteni: a saját korában az olvasók ugyanúgy fogyasztották, mint ma a sorozatokat.

– Mi teszi Jókait könnyen megfilmesíthetővé?

– Az, hogy alapvetően cselekményközpontú prózát írt, amely több szálon fut, és jól tagolható részekre. Ha Az aranyemberre, vagy akár A jövő század regényére gondolunk, látható, hogy együtt rezgett a korával, és olyan problémákat vetett fel, amelyek az akkori embereket érdekelték. A mai olvasónak talán meg kellene találnia azokat a Jókai-műveket, amelyek ma is aktuálisak. Az aranyember nem biztos, hogy annyit mond a mai embernek, mint például A jövő század regénye, hiszen a jövő kérdése mindenkit foglalkoztat. Ezek a művek megtaníthatják a fiatalokat arra, hogyan gondolkodjanak a technikai és gazdasági környezetről, és annak hatásairól. Jókai maga is kereste az új technológiák hatását: például Magnétában vagy A jövő század regényében már a repülés feltalálása előtt 30-40 évvel megjósolta annak jelentőségét és azt, hogy forradalmasítani fogja a hadviselést, a háborút.

– Mennyire volt jelen Jókai a korabeli „mainstreamben”? Verne regényei is folytatásokban jelentek meg…

– Ebben szerepe lehetett Jules Verne hatásának is. Jókai érzékelte, hogy a kaland- és tudományos fantasztikus történetek népszerűek, és maga is kísérletezett ezekkel a műfajokkal. Ebben is hasonlított a mai tartalomgyártókra: pontosan tudta, mit kíván a közönség. Nemcsak politikai szövegeket alkotott, hanem regényeit is úgy formálta, hogy azok jól működjenek újságban, folytatásokban és könyvként egyaránt. Fontos azt is hozzátenni, hogy sokan a könyvet inkább megőrzés céljából vásárolták meg. Magát a művet már elolvasták újságban, a könyv pedig inkább „archívumként” került fel a polcra – mondta Boldog Zoltán.