A vizes trükköt is be kellett vetni a vásárhelyi hóember- és hószoborépítő versenyen

Nehéz helyzetben voltak a Hódvilág Tisza Sziget által vasárnap délelőtt az Európa Parkban szervezett I. Vásárhelyi Hóember- és Hószoborépítő Verseny indulói, hiszen porhóból kellett hóembert építeni.

Az eseményre nevezők között volt olyan is, aki előre megtervezte, hogyan fog kinézni a hóembere: sárgarépa orral, kalappal, sállal, mobiltelefonnal a kezében, a lába előtt pedig tankönyvekkel. A kellékek ugyan rendelkezésre álltak, de a hóember testének összegyúrása okozott némi fejtörést. Végül azonban bevetették a „vizes trükköt”, és lám, csodát: a porhó egyre nagyobb gombócokká állt össze.

– Körülbelül három éve építettem utoljára hóembert, most pedig azért jöttem, mert szerettem volna újra építeni, és eltölteni egy kis időt a barátommal – árulta el Kovács Albert, aki Zagyi-Musa Lászlóval vágott bele a feladatba. Laci azt is megjegyezte, hogy négy-öt éves korában esett ekkora hó, azaz már elég régen. – Akkor szeretek hóembert építeni, amikor kicsit hidegebb van, de süt a nap – mint most –, és persze jól tapad a hó. Mert ha nagyon hideg van, a porhó nem tapad – tette hozzá.

Ezzel bizony mindenki küszködött, aki nem jött rá, hogy egy kevés vízzel meglocsolva a porhó is gyúrhatóvá, formázhatóvá válik., illetve aki tudott vizet szerezni.

– Nehéz összegyúrni, de a gyerekek még nem nagyon láttak havat, így hóembert sem építettek még, ezért ez nekik hatalmas élmény – mondta a férjével és két kisgyermekével Jégvarázs csapatként versenyző Siposné Fazekas Edina, aki – ahogy a férje is – régen elég sok hóembert épített. A házaspár gyermekei nagyon örültek, hogy segíthetnek megalkotni életük első „hóemberét” – még ha az piramis alakú is lett a Sipos család kemény munkájának eredményeként. A nemes cél érdekében még egy kisebb ásót is bevetettek.

Volt, aki meglepő eszközzel tolta össze egy nagy kupacba a havat: egy banános láda aljával. – Ez volt épp az autóban – nevetett a Legyen hó csapat! egyetlen férfi tagja. – Az igazság szerint csak erre jöttünk, aztán be is neveztünk. Tulajdonképpen egy család vagyunk: én egyedül jöttem, ő pedig az öcsém, aki elhozta a családját, vagyis a feleségét és két, öt- és hatéves kislányát – vette át a szót Tóthné Csikós Nikoletta, aki maga is gyúrta a hóembert. – Nagyon örülünk, hogy vannak ilyen közösségépítő programok a városban. A hóemberépítés a gyerekeknek hatalmas élmény – tette hozzá.

– A váratlanul leesett komolyabb mennyiségű hóra mindenki fel volt készülve – csak mi nem, mert nem gondoltuk volna, hogy most meg tudjuk rendezni az első hóember- és hószoborépítő versenyt Vásárhelyen. De eljött ez az idő is, és bízunk benne, hogy hagyományteremtő lesz. Most még újdonságnak számít, de remélhetőleg a következő már nagyobb szabású lesz. A résztvevők vásárlási utalványt kapnak díjként, elismerve az erőfeszítéseiket, hiszen porhóból – mint amilyen most is van – nem egyszerű hóembert vagy hószobrot építeni, ezt mindenképpen szeretnénk értékelni – mondta Kalmár László Krisztián, a program szervezője.

A porhó nem vette el a versenyzők kedvét, s a vizes trükk is volt akinél bevált: olyan magas hóember sikerült összerakni, majd mint egy ember – na jó, csak amolyan apróbb termetű.