„A szavazat ára”: pénz, pálinka, fenyegetés – a szavazatvásárlás rendszere, Fidesz-módra, a legszegényebb településeken

Egy új magyar dokumentumfilm szerint szervezetten, akár félmillió szavazatot is befolyásolhatnak pénzzel, élelmiszerrel, droggal vagy fenyegetéssel a legkiszolgáltatottabb választók körében. A készítők hatvan interjú alapján rajzolják meg azt a hálózatot, amely állításuk szerint évek óta működik a vidéki Magyarország peremén.

A szavazat ára című dokumentumfilm sokkoló állításokkal mutatja be, miként működhet a szavazatvásárlás és a választók megfélemlítésének rendszere az ország legszegényebb régióiban. A civil kezdeményezésre készült film több mint hatvan megszólaló – civilek, volt szervezők, polgármesterek és rendőrök – beszámolóira épít, és azt állítja: egy jól szervezett, hierarchikus hálózat gondoskodik arról, hogy a kiszolgáltatott helyzetben élők „a megfelelő helyre húzzák az ikszet”.

A filmben megszólalók szerint a módszerek skálája széles: egyes helyeken néhány ezer forintért vagy élelmiszercsomagért vásárolják meg a szavazatokat, máshol alkohollal vagy dizájnerdrogokkal fizetnek. Több interjúalany arról számolt be, hogy a függőségekkel küzdő embereket célzottan keresik meg, míg a gyermekes családokat a gyámhivatallal vagy a szociális juttatások megvonásával fenyegetik.

A beszámolók szerint a rendszer nemcsak a választás napján aktivizálódik: már hetekkel korábban listázzák a szavazókat, figyelik, ki befolyásolható, és megszervezik a szállítást a szavazókörökbe. Egyes esetekben a szervezők a választás előtti éjszakát is a kiszemelt családoknál töltik, hogy biztosan elvigyék őket szavazni. A voksolás során pedig előfordulhat, hogy „segítségnyújtás” címén kísérik be a választókat a fülkébe, és ellenőrzik vagy helyettük adják le a szavazatot.

A film készítői szerint a hálózat kulcsszereplői a helyi polgármesterek, közmunkaszervezők és informális hatalmi figurák, akik pontosan ismerik a települések társadalmi viszonyait. A források azt állítják, hogy a pénz gyakran alapítványokon vagy közvetítőkön keresztül érkezik, majd helyben osztják szét azoknak, akik a mozgósításért és az ellenőrzésért felelősek.

A dokumentumfilm egyik legsúlyosabb állítása, hogy ilyen módszerekkel akár 500–600 ezer szavazatot is befolyásolhatnak országosan. Ez a szám a 2022-es parlamenti választások eredményeihez viszonyítva különösen jelentős, hiszen egy ekkora tömeg önmagában is mandátumok sorsát döntheti el.

A filmben megszólalók közül többen név és arc nélkül vállalták a nyilatkozatot, mert állításuk szerint félnek a retorzióktól. Egy volt szervező például arról beszél, hogy korábban milliós összegeket kapott azért, hogy megszervezze a szavazók szállítását és ellenőrizze a „megbízható” részvételt. Mások arról számoltak be, hogy a helyi hatalommal szemben kritikus családokat szociális eszközökkel – tűzifa, közmunka vagy egyéb támogatások megvonásával – büntették.

A film alkotói hangsúlyozzák: a bemutatott történetek többsége személyes beszámolókon alapul, így a teljes rendszer bizonyítása a hatóságok feladata lenne. Ugyanakkor szerintük az interjúk földrajzi szórása és a módszerek hasonlósága arra utal, hogy nem elszigetelt esetekről, hanem egy hosszú ideje működő, országos mintázatról lehet szó.

A dokumentumfilm nemcsak feltárni kívánja a jelenséget, hanem mozgósítani is: a készítők önkéntes „őrzőket” keresnek, akik a választás napján jelenlétükkel és élő közvetítésekkel próbálnák visszaszorítani a visszaéléseket. Szerintük már a nyilvánosság is elegendő lehet ahhoz, hogy a legdurvább módszereket visszatartsa – de azt is elismerik, hogy a rendszer mélyen beágyazódott a helyi társadalmi viszonyokba, így felszámolása hosszabb folyamat lehet.

A filmet itt nézhetik meg: