A testmozgás terápiás és egészségmegőrző szerepéről tartott előadást hétfőn délután a Mozgásban Vásárhely-program keretében Cs. Szabó Zsuzsanna háziorvos a Németh László Városi könyvtárban. A doktornő érzékletes adatokkal mutatta be, milyen fontos (lenne) életünkben a rendszeres testmozgás, előadása végén pedig a hallgatóságot is megmozgatta egy picit.
A Mozgásban Vásárhely-program elméleti alapjának is tekinthető az az előadás, melyet Cs. Szabó Zsuzsanna háziorvos, sportorvos tartott hétfőn a könyvtárban.
„Fel kell állni a kanapéról”
A modern ember betegsége az ülő életmód, amely járványként terjed – hangzott el mindjárt az előadás elején. Ebbe az életmódba legtöbbünk belekényelmesedett, változtatni pedig nagyon nehéz, mégis szükséges, ha meg szeretnénk kímélni magunkat a legtöbb civilizációs betegségtől. A doktornő, aki praxisában rendszeresen életmódtanácsokat is ad, prezentációja folyamán sorra vette mozgásszegény életmódunk következményeit, ami bizonyára kijózanítóan hathatott hallgatóságára – legalábbis azokra, akik még az “inaktívak” táborában vannak.
Így például megtudhattuk, hogy a fizikai inaktivitás felelős több más súlyos betegség mellett a mellrák és a vastagbéltumorok 10%-áért, az idő előtti halálozás összesen 9 százalékáért.
A mozgáshiány gyorsan rombol, és nagyobb rizikót jelent, mint a dohányzás.
Mindez modern életünk következménye, amikor is nap nap után órákat töltünk a számítógép vagy valamilyen képernyő előtt, munkahelyünkre sokszor autóval vagy valamilyen tömegközlekedési eszközzel megyünk, a mozgásnak pedig kevés tér marad – pedig a mozgás maga az élet, őseink még eszerint éltek, szinte folyamatosan mozgásban voltak.
A háziorvos érdekfeszítő, a figyelmet végig lekötő előadása természetesen főleg azt akarta megmutatni, mit tehetünk ez ellen, hogy hosszabb, egészségesebb életre számíthassunk. Fontos, hogy nem kell mindjárt nagy dolgokra gondolni, de “fel kell állni a kanapéról”. A doktornő hangsúlyozta, hogy nincs olyan betegség, állapot, vagy kor, amelynél ne tudna javasolni valamilyen mozgásformát – még akkor is, ha fekvő betegről van szó, akinél például csak a passzív mozgatás jöhet szóba.
Megtudhattuk, hogy a rendszeres testmozgástól nem egyszerűen “fittebbek” leszünk, hanem boldogabbak és kevésbé stresszesek is, javul az életminőségünk, hosszabbodik az egészségben töltött évek száma.
Az izomerő a hosszú, egészséges, és önálló élet egyik kulcsa.
Ezért nemcsak az úgynevezett aerob, hanem az izomerőt fejlesztő, gravitáció ellenében végzett, például a súlyzós gyakorlatok is fontosak, az életkor előrehaladtával még inkább.
Cs. Szabó Zsuzsanna, aki életmódorvos is, a WHO legújabb ajánlásain keresztül végigvezetve mutatta be, milyen tényezők járulnak még hozzá az egészséges élethez: a testmozgás mellett a legfontosabbak az étkezés, a pihentető alvás, a káros szenvedélyek csökkentése, a stresszmenedzsment, és a szociális kapcsolatok.
Legalább heti ötször fél óra – akár otthon is
Nade mennyi testmozgásra is van szükségünk ahhoz, hogy fenntarthassuk jó egészségi állapotunkat, vagy javíthassunk az állapotunkon? Legtöbbünk számára bizonyára nagyon soknak hangzik, de az egészségügyi világszervezet ajánlása szerint felnőttek esetében heti 150-300 perc közötti közepes intenzitású testmozgásra volna szükség, ami tehát azt jelenti, hogy legalább heti ötször fél óra. Irányadó ahhoz, mi a közepes intenzitás: az, ami mellett még tudunk beszélgetni, de már nem folyamatosan. Gyerekeknél még többre, napi egy órára van (volna) szükség, és még idősebbeknél is heti háromszori ún. multikomponensű – az egyensúlyérzéket fejlesztő, illetve izomerősítő – mozgásra.
Persze mindebben a mozgás minden formája számít, tehát azzal is sokat tehetünk, ha például gyalog megyünk, ahová csak lehet, ülő munkánk közben rendszeresen szünetet tartunk, felállunk, járkálunk. De akár a házimunka és a szabadidős tevékenységek is beleszámíthatnak a kívánatos mozgásmennyiségbe. És konditerembe sem kell mennünk, hiszen otthon is megoldható sok mozgásforma.
Riasztó adatok
Sajnos pont ezen a téren egész Európa rosszul teljesít, hiszen, mint megtudhattuk, a 15 éven felüli lakosság 45%-a soha nem végez testmozgást vagy sportolást, és csak 6%-uk mozog heti öt vagy több alkalommal – ez az arány pedig az életkor előrehaladtával csak csökken: a 40-54 éveseknél 32%, míg az 55 év felettieknél 21% sportol rendszeresen. Ha pedig megkérdezik őket, hogy miért nem sportolnak, leggyakrabban időhiányra, a motiváció vagy az érdeklődés hiányára hivatkoznak.
A magyar adatok még riasztóbbak: csupán a lakosság 4%-a mozog/sportol rendszeresen, 59% pedig soha nem mozog/sportol – ennek megfelelően a születéskor várható élettartam is évekkel alacsonyabb, mint az európai átlag.
Gyógyszer helyett testmozgás
Ahhoz, hogy mindezen változtassunk, nem elég az egészségügyi ellátórendszer javítása, más eszközöket is be kell vetni – egyik ezek közül a Mozgás Receptre program, amely hamarosan Vásárhelyen is elérhető lesz. Ennek keretében háziorvosok “írják fel” pácienseknek a diagnózisuknak, állapotuknak megfelelő mozgásformát.
Az előadás egyik érdekes megállapítása volt, hogy depresszió esetén sem kell mindjárt gyógyszerhez nyúlni – “ha ilyennel fordulnak hozzám, akkor az első, amit javaslok, hogy az illető kezdjen el valamilyen rendszeres testmozgást” – hangsúlyozta a doktornő, aki azt is hozzátette, sportoláskor ugyanazok a hormonok szabadulnak fel természetes módon a szervezetben, amit a gyógyszer is tartalmaz.
A háziorvos-sportorvostól, aki saját életében is igyekszik megvalósítani mindazt, amiről beszél, végül gyakorlati segítséget is kaphattak a hallgatók ahhoz, milyen mozgásformákat végezhetnek például izomerősítéshez vagy az egyensúly javításához, sőt, néhány könnyed, játékos, egyszerű gyakorlatot az előadás végén együtt is elvégeztek.
A Mozgásban Vásárhely-program ma is folytatódik, aki teheti, érdemes bekapcsolódnia legalább egy-egy alkalom erejéig, hiszen – ahogyan Cs. Szabó Zsuzsanna figyelemfelkeltő előadásából megtudhattuk – a mozgás egészségben és jókedvben is megtérül.
Hozzászólások lezárva.