A kiskunhalasi polgármester megtiltaná, hogy büntetett előéletűek lakást vegyenek a városban, vagy odaköltözzenek

A lakosok visszajelzései alapján átmehetne a kezdeményezés, viszont több fontos jogi következménnyel is számolni kell.

„A helyi önazonossági törvény alapján felkérem jegyző asszonyt egy olyan rendelet megalkotására, amely alapján büntetett előéletű emberek nem vásárolhatnak ingatlant és nem is létesíthetnek lakcímet Kiskunhalason” – jelentette be döntését még a hétvégén a város fideszes polgármestere, Fülöp Róbert. Posztjában fel is tette a kérdést a szavazóknak, hogy mit szólnak ehhez, illetve egy kommentben még hozzátette: a céljuk az, hogy a város határain kívül tartsák azokat, „akik korábban már bizonyították, hogy nem tudnak közösségben élni”, szerinte ugyanis a városban „garázdálkodó gazfickók túlnyomó többsége nem halasi”.

A reakciók alapján tetszik a népnek az ötlet, a hozzászólók közül azonban többen is felhívták a figyelmet arra, hogy a polgármester által tervezett szabályozásnak lehetnek esetleges jogi kihívásai, de még életszerűnek sem feltétlenül mondható az ötlet. Akadt olyan komment is, amely felvetette annak a lehetőségét is, hogy az érintett személy családtagjaira is terjesszék ki a rendelkezést, hogy azok „ne járhassanak iskolaba, óvodába. Semmilyen módon ne kerüljék meg a rendeletet”.

A jogi aggályok között első helyen a diszkrimináció tilalmát lehet említeni. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint hátrányos megkülönböztetésnek számíthat a büntetésüket már letöltött büntetett előéletűek negatív megkülönböztetése. Ilyen diszkriminatív szabályozás lehet már önmagában az ingatlanvásárlásból való általános erejű kizárás.

A kiskunhalasi polgármester kezdeményezése már csak azért is figyelemreméltó, mert az önazonossági törvény nem arról szól, hogy egy település általánosan megtilthasson ingatlanvásárlást vagy lakcímlétesítést. A törvény az ingatlanszerzésnél (ingatlannal kapcsolatos jogügylet) csak úgynevezett dologi és személyi jogvédelmi eszközöket biztosít az önkormányzatoknak. A dolog jogvédelmi eszköz az elővásárlási jog – vagyis az, hogy egy eladni kívánt ingatlanra az önkormányzatnak (továbbá a szomszédnak vagy a település más lakójának) elővételi joga legyen. De ez minden adásvételnél egyedi elbírálást jelent, és nem általános kizárást bizonyos élethelyzetű embereknél.

A lakcímlétesítés tiltása, vagyis az úgynevezett személyi jogvédelmi eszköz már könnyebb útnak tűnik, hiszen az azt mondja ki: „az önkormányzat rendeletében dönthet arról, hogy betelepülő számára lakcím a) nem létesíthető, vagy b) az önkormányzat rendeletében meghatározott feltétellel létesíthető”. A feltételek között pedig ott szerepel többek között az: „a betelepülő valamely észszerű előzetes feltételnek feleljen meg”. A törvényből ugyanakkor úgy tűnik, hogy a lakcímlétesítés tiltásáról is eseti döntéseket kell hoznia a testületnek.