Hiába kezdeményezett látszólagos esélykiegyenlítést a kormány a Versenyképes járások Programmal, sajnos sok település vesztesnek érezhette magát. Vásárhely pedig az egyik legnagyobb vesztesnek. Az idei év a politikai csatározásokról szólt járási és országos szinten is, talán jövőre már nem erről lesz szó.
A hivatalos kommunikáció szerint a Versenyképes járások Programja (VJP) olyan új területfejlesztési kezdeményezés, amely a szokásos, településalapú fejlesztésekkel szemben a térségi együttműködéseket ösztönzi, hiszen az egyes járások több település összefogásával pályázhatnak. Csakhogy épp Hódmezővásárhely példája tudta azt megmutatni, hogy ez a papíron szép összeborulás a valóságban teljesen másképp tud kinézni.
Több közéleti személy, közöttük Márki-Zay Péter is jelezte, hogy ez egy rossz ötlet. Hiszen a kormány korábban már elvette a településektől a hatásköreit, a személyi jövedelemadó egy részét, a gépjárműadót, és azt központilag vezérelve osztják szét. Ráadásul a polgármester szerint ezáltal nem jobb, hanem rosszabb lett az, amit elvettek, példák erre az iskolák és kórházak, ami még akkor is aggasztó, ha például a kormányhivatalok működése viszonylag rendben van, eltekintve persze annak politikai indíttatású vezetésétől, tesszük hozzá.
Ám ezen felül a gazdaságélénkítés szempontjából is visszaüthet az, hogy a kormány a VJP keretében a településeken beszedett iparűzési adó 2025-ös többletét így osztaná szét: ha ugyanis az önkormányzatoktól elveszik a növekményt, az nem lesz érdekelt abban, hogy növelje az iparűzési adó bevételeit, és abban se, hogy új cégek települjenek be, illetve a régiek bővüljenek, fejlesszenek.
Az viszont már az elejétől kezdve bizonyos volt, hogy a program politikai célokat is szolgál. A Népszava birtokába jutott Gelencsér Attilának, a kaposvári választókerület fideszes országgyűlési képviselőjének hangfelvétele, amelyen a következőket mondta:
Akárhogyan ragozom, osztom-szorzom, 13 hónap múlva országgyűlési választás lesz. Azt is értem, hogy ha nagyobb baj lehet abból, hogy ha működési hiány elakaszt egy intézmény működését, de azért én csak-csak arra kapacitálnék mindenkit, hogy ne működjünk előre (sic!), hanem olyan fejlesztéseket valósítsunk meg, amelyek legalábbis látszanak a ’26-os országgyűlési választások előtt. Ha nem is készülnek el, de látszik, hogy valami történik! (…) A kaposvári kistérségben például olyan gyors eszközbeszerzésekben gondolkodnak, mint a kamerarendszer. (…) Parancsra végképp ne tegyen senki semmit! Isten őrizzen! Szabad akarat, szabad fantázia. (…) De például ez gyorsan át tud menni. Biztos, hogy a nap végén, amikor a miniszter az utolsó döntését meghozza abból az ötlethalmazból, akkor nyilván ezek előnyt fognak élvezni. Beszéljünk őszintén, választás közeledik.
Hódmezővásárhely járási települések számát illetőleg egy kis járáshoz tartozik, Mártély, Mindszent és Székkutas társaságában.
Első kör: Vásárhely kizárva
A felek közötti megállapodás nem akart megszületni. Az igény, miszerint például Mártély ugyanannyit szeretne kapni a VJP keretéből, mint a lakosságszámban és adóerőben is jóval nagyobb Vásárhely, már a kezdettől körvonalazódott. Ráadásul Márki-Zay egy posztjára hivatkozva, és mert a meglátásuk szerint felrúgta a Többcélú Kistérségi Társulást, a három település nem kívánt 2025-ben együttműködni Vásárhellyel. Meglátásuk szerint egyrészt „a kistelepüléseken élők munkája is benne van Hódmezővásárhely elmúlt 30 éves fejlődésében. Nagyon sokan dolgoztak a környező településekről Hódmezővásárhelyen, a hódmezővásárhelyiekért.„, másrészt pedig meglátásuk szerint Vásárhely jó anyagi helyzetben van, „a kistelepülésekről nézve gazdag városnak tűnik”, így nem „szorul rá a velünk való együttműködésre”.
Gémes László, Mindszent polgármestere a döntést elsősorban Márki-Zay Péter megnyilvánulásaival indokolta, ezt közölte akkor a Hódpressel.
Később Székkutas, Mindszent és Mártély polgármestere, Salgó László főispán és Mágori András, a megyei közgyűlés elnöke valóban leszavazta a vásárhelyi terveket, miután épp olyan időpontra tették a tárgyalásokat, hogy azon a Márki-Zay Péter nem tudott jelen lenni, ugyanis Debrecenben volt a Megyei Jogú Városok Szövetségének ülésén, ahol szintén a fejlesztési programról volt szó.
Végül a három kisebb település úgy adott be a teljes összegre pályázatot, hogy Vásárhelynek nem adott lehetőséget, pedig ők adják az iparűzési adó jelentős részét, ami a pályázat alapja, ráadásul a járás lakosságának 82,5%-a itt él.
Később Gémes László és Márki-Zay Péter még a Vásárhelyi TV-ben is vitázott.
Végül Hódmezővásárhely Algyővel és Apátfalvával pályázott a Programban. Algyőn ellenzéki vezetés van, míg Apátfalva politikai nyomásra ugyanúgy magára maradt saját járásában, Földeák és Maroslele által, ahogyan Hódmezővásárhely is a maga járásában.
Tiltakozás Vásárhelyen és az ország határain kívül is
Ezek után tüntetést szerveztek, illetve Márki-Zay Péter nyílt levelet fogalmazott meg az európai parlamenti képviselőknek, amelyeket a tüntetés helyszínén és később is alá is lehetett írni. Ebben a levélben arra hívta fel az európai vezetők figyelmét, hogy a Fidesz politikai bosszúhadjáratának részeként a hódmezővásárhelyi járás lett az egyetlen olyan járás Magyarországon, amelynek székhelye egyetlen fillért sem kapott a járás egészének járó, 500 millió forintos fejlesztési keretből.
Szeptemberben Márki-Zay Péter elment Brüsszelbe, ahol Stop Orbán! Stop Lázár! egy sajtótájékoztatót tartott, melynek során vázolta, hogy politikai diszkrimináció zajlik a 43 ezer vásárhelyi ellen, még a fideszes alaptörvényt sem betartva.
Hódmezővásárhely polgármestere azt is tényekkel támasztotta alá, hogy:
- a fideszes városok átlagosan 100 millió forinttal többet kaptak a minden járásban egységesen 500 milliós forrásból,
- a négy legtöbbet kapó város mind fideszes,
- a két legkevesebbet kapó város pedig ellenzéki vezetésű,
- az átlagnál többet kapó városok között 15-ből mindössze 3 ellenzéki,
- az átlagnál kevesebbet kapók között pedig 10-ből csak 3 fideszes.
Ráadásul azt is hozzátette, hogy nemcsak az ellenzéki városvezetők, de még több fideszes polgármester is szóvá tette, hogy a döntés igazságtalan volt.
Alkotmányjogi panasz, politikai diszkrimináció, kompromisszumkészség
Késő nyártól, kora ősztől új kör indult a VJP kommunikációját illetően. Márki-Zay Péter alkotmányjogi panasszal élt a „Versenyképes Járások Program” jogsértő gyakorlatai miatt. Erről levélben tájékoztatta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési minisztert. A panaszok mellett olyan megoldási javaslattal is élt, miszerint Hódmezővásárhely is megkaphassa a neki jogosan járó támogatást, illetve módosítsák a rendeletet akként, hogy a támogatásokból egyetlen megyei jogú várost se lehessen kirekeszteni; akár egyedül is pályázhassanak, és a pályázati elbírálás során vétójogot kapjanak.
Szeptemberben a közgyűlés elfogadta, hogy az ügyben Márki-Zay Péter alkotmányjogi panasszal éljen, annak ellenére is, hogy ezt a Fidesz nem szavazta meg.
Czunyiné Bertalan Judit területfejlesztésért felelős államtitkár szeptemberben visszautasította a vásárhelyi polgármester által felhozott jogszerűtlenség és alkotmányellenesség vádjait, és a történteket Márki-Zay kompromisszumképtelenségére vezették vissza.
Kicsit bíztatóbb kilátások jövőre?
Legalábbis annyiban, hogy immár Vásárhely érdekei is érvényesülni fognak, talán. Márki-Zay Péter szerint legalábbis az elosztás nem lesz aránytalan, és nem fogják Vásárhelyet ismét kisemmizni. Egyik legfontosabb projektelemként megvalósulhat a már korábban javasolt Hódmezővásárhely-Mártély-Mindszent kerékpárút is, melynek az egész régió szempontjából turisztikai jelentősége van. Ezen kívül Székkutas is részesül a keretből, a Rárósi út Székutas felőli végén fognak a lehetőségek függvényében egy több mint 100 milliós beruházást támogatni.
Reméljük, hogy 2026-ban inkább a fejlesztésektől, és nem a politikai diszkriminációktól vagy a csatározásoktól lesz hangos a Versenyképes járások Programja.