A rekkenő hőséggel és a csapadékhiánnyal nemcsak az a baj, hogy a kultúrnövények gyenge termést hoznak, hanem hogy a gyomok versenyelőnybe kerülnek velük szemben. Ez annak tudható be, hogy a gyomnövények sokkal jobban optimalizálják a lehetőségeiket, például takarékosabban használják fel a vizet, mint a haszonnövények. A megerősödő gyomok ugyanakkor tovább rontják a kultúrnövények túlélési esélyeit, illetve gyengítik a termésátlagot. A gyomirtásnak ezért óriási a jelentősége a száraz, meleg hónapokban.
Egy Vásárhely melletti táblában szinte az összes hazánkban ismert gyomnövény megtalálható. A legveszélyesebb a parlagfű, aminek pollenje a hivatalos adatok szerint a lakosság 25 százalékából allergiás tüneteket vált ki. Azért a többi gaz burjánzása is komoly probléma, hiszen veszélyeztetik a haszonnövényeket.
Verseny van a gyomnövények és a kultúrnövények között. A gyomnövények ugyanúgy hasznosítják a műtrágyát, a vizet jobban tudják hasznosítani, tehát van evolúciós előnyük. A gyomirtó szer használattal ezt a versenyt próbáljuk a kultúrnövény javára eldönteni
– mondta el a Vásárhelyi Televíziónak Hódi László növényorvos.
Rendkívül jó szaporodási és túlélési képességekkel rendelkeznek a gyomnövények, ezért szinte lehetetlen teljesen kiirtani ezeket. A legjobban alkalmazkodó fajok a többi gyomnövényt is a háttérbe szorítják.
Még emlékszem, a ’80-as években is voltunk olyan búzatáblán, ahol 50-60, esetenként 100 gyomfajta is előfordult. Ez az utóbbi időben lecsökkent és azok a túlélő fajok szaporodnak el tömegesen, mint a csattanó maszlag, parlagfű, selyemmályva
– tette hozzá a szakember.
A minden termesztett növény esetében más és más módszer vezet a hatékony gyomirtáshoz. A biológiai és mechanikai módszerek mellett a kémiai védekezésnek is egyre nagyobb a szerepe. A gyomirtó vegyszerek alkalmazása esetén azonban rendkívül fontos, hogy szakember felügyelje ezt, mert sok függ a kultúrnövények és a gyomok fajtáitól és arányaitól.
A selyemmályva két méter magasra is képes megnőni. Békés megye felől szokott Csongrád megyébe és Vásárhely környékére betelepülni
– magyarázta a növényorvos.
A selyemmályva csak egy gyomnövény a sok közül, amely rendkívüli módon megnehezíti a termesztett kultúrák növekedését. Az említett napraforgó táblán is jól látszik, hogy a vízhiány miatt amúgy is visszamaradott növények lassan eltörpülnek a gazok mellett. Ez komoly gond más kultúrnövény esetében is, mert például a selyemmályva messze magasabbra nő, mint a kukorica.