Vásárhely belterületén is pusztít a klímaváltozás

Főként a fenyőfélék és a nyírfák pusztulnak rohamosan Vásárhely belterületén a kevés csapadék és a tartós hőség miatt.

Alig egy hónapja írtuk meg, hogy elég néhány kilométert kiautózni Vásárhelyről, és máris látszik: az útszéli magas fákat is pusztítja a klímaváltozás okozta vízhiány. Egymás után száradnak ki – látványuk a horrorfilmek világát idézi. A Csomorkányi úton, alig néhány kilométerre a várostól, különösen feltűnő, hogy a legnagyobb fák is több helyen kiszáradtak ott, ahol a talaj nedvessége eltűnt, vagy erőteljesen lecsökkent.

A város belterületén elsőként a vízigényes fák, például a nyírek száradtak ki, de őket követték a hidegebb, nedvesebb környezethez szokott fenyőfélék is. Olvasóink két helyszínre is felhívták a figyelmünket: az egyik a Móricz Zsigmond utca 2. szám előtti hatalmas nyírfa, amely ezen a nyáron teljesen kiszáradt, ezért a balesetek megelőzése érdekében ki is kellett vágni. Ugyanezen ház másik lépcsőháza előtt álló nyírfa már idén sem volt a helyén, ugyanis az is kiszáradt.

A címlapképen látható nyír tavaly még dús lombot hozott

A tajgákon őshonos nyírfa egyébként nem érzékeny a hideg éghajlatra, és a szárazságot is viszonylag jól tűri, ám csapadékhiányos időszakokban növekedése jelentősen lelassul. A magas talajvízszint kedvező e fafaj fejlődése szempontjából. Mivel azonban a klímaváltozás következtében a talaj felső rétegéből a víz gyakorlatilag eltűnt, nem meglepő, hogy a nyírek városszerte kiszáradtak – még a Hódtóban és a Tóaljban is, a város legmélyebben fekvő részein.

Kiszáradt nyírfa a Németh László utcában
Kiszáradt nyírfa a Németh László utcában

A szintén a talaj felső részében gyökeret eresztő fenyőfélék sorsát a vízhiány mellett a rendkívüli meleg is megpecsételte. Olyan fenyők indultak pusztulásnak, amelyek évtizedeken át háborítatlanul nőttek a családi házak udvarain.

Sipos József növényorvos, azaz Sipos gazda elmondta, hogy az ilyen száraz időszakokban folyamatos, kiegyenlített öntözésre van szükség – például a fa törzse körül kialakított, úgynevezett öntözőtányérok segítségével. Naponta 20–50 liter víz kijuttatása szükséges ahhoz, hogy valamelyest biztosítani tudjuk a gyökerek életképességét és a vízkeringést. Az öntözőzsák használata a frissen, vagy nemrég ültetett fák esetében hasznos, egy nagy átmérőjű, már visszaszáradó nyárfánál azonban ez sem segít. Az öntözőzsák szerepe elsősorban a gyökérfejlődés elindításában fontos, hiszen a benne lévő 50–70 liter vizet lassan adagolja a gyökérzónába.

Ugyanakkor nem szabad „elkényeztetni” a növényeket: ha folyamatosan csak a felső talajrétegbe jut víz, a fa gyökérzete ellustul, és inkább oldalirányban terjeszkedik a felszín közelében, ahelyett hogy a mélyebb rétegekbe hatolna.

fenyőfaHódmezővásárhelyklímaváltozásnövényíorvosnyírfaöntözőzsákVásárhelyvásárhelyi hírek