Annyira hozzátartozott a mindennapokhoz, hogy a múlt század eleji vásárhelyi újságok szinte meg sem említették a TBC-t, azaz a tuberkulózist, annak ellenére sem, hogy idehaza népbetegségnek számított, de nemcsak itt, hanem Európa akkor fejlettebb részein is. Vásárhely külterületén két helyszínen is gyógyították ezeket a betegeket, az egyik tó gyógyhatású vizét pedig – a legenda szerint – egy csodás gyógyulás miatt fedezték fel.
Bár a tbc-t morbus hungaricus-nak nevezték, azért akik olvastak már külföldi szépirodalmat, még emlékezhetnek például ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy című regényére: a címszereplő Marguerite Gautier előrehaladott stádiumú tbc-ben szenvedve már vért is köhögött, és persze a regény végén tbc-ben meg is hal.
A Vásárhely és Vidéke, illetve a Hódmezővásárhely napilapok hasábjain erről a betegségről az 1920-as évekig ritkán lehet olvasni, vagy legfeljebb a gyászhírekben említik meg, hogy a hozzátartozók megköszönik a tüdőgyógyászok áldozatos munkáját. Igaz, ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy hozzátartozójuk éppen tüdőbajban hunyt el.
A tuberkolózis 1901-ben Magyarországon a halálesetek 25%-át okozta és terjedéséért a tömegek nyomorából és szegénységéből eredő egészségtelen életmódot tartották felelősnek. 100 ezer lakosból a szegények körében 500, de a fertőződés miatt a jómódúak körében is 200 fő volt tbc-s. A baktériummal fertőzöttek kb. 90%-a tünetmentes, így látens tbc-fertőzöttséggel él, a betegség az esetek kb. 10%-ában teljesen kifejlődik, fertőzővé válik, és kezelés nélkül ezeknek több mint a fele halálhoz vezet. A betegséget, melyet eleink gümőkórnak neveztek, a Mycobacterium tuberculosis baktérium okozza. Ellene Magyarországon és számos más európai országban kapják meg az újszülöttek a BCG-oltást. Megfelelő válaszreakció hiányában az oltást a gyermek féléves kora előtt akár többször is megismétlik. 14 éves korukban a gyermekeket újra ellenőrzik. 1938-ban minden tizedik halálesetet a tbc okozott Magyarországon.
A lapok feljegyezték, és többször is megírták a kakasszéki tó gyógyhatású vizének és iszapjának említésekor a víz áldásos hatásának felfedezését. Eszerint Júliának hívták azt a kakasszéki kislányt, aki a 19. század végén csonttuberkulózisban szenvedett. A gyermek gyakran fürdött a kakasszéki tó vizében, és kigyógyult a betegségéből. Ennek hamar híre ment, sokan zarándokoltak oda a gyógyulás reményében. Júlia édesapja egy hódmezővásárhelyi orvosnak is beszélt lánya felépüléséről, aki gyógyító munkájában is alkalmazni kezdte a vizet. A kakasszéki szanatórium 1932-ben épült fel. Évtizedeken keresztül főleg tbc-seket gyógyítottak itt, majd a hetvenes évektől a reumás betegségek gyógykezelése került előtérbe.
A kakasszéki tó mellett egyébként pezsgő fürdőélet alakult ki, amely azután ért véget, hogy a nem sokkal távolabb fekvő Gyopárosfürdőt elkezdték fejleszteni, valamint hogy a korabeli sajtóhírek szerint a tó vízének mennyisége és hőmérséklete néhány év alatt – akkor még ismeretlen okok miatt – lecsökkent.
Szintén a tüdőbetegek gyógyítását végezték a Vásárhelytől mindössze tíz kilométerre található Kútvölgyi Gyógyintézetben, amelynek ajtaja közelében egykoron még a vonat is megállt.
Ez évtizedeken át exkluzív tüdőszanatóriumnak számított, amelyet svájci mintára építettek az 1920-as években. Külföldről is érkeztek ide páciensek, de hazai hírességek, például Tornyai János vásárhelyi festőművész is gyógyult a falai között. Később az Erzsébet-kórház osztályaként működött, majd miután megszüntették, szakosított szociális otthon lett, ahol súlyos és középsúlyos értelmi sérültek éltek. A megyei napilap 2006-ban írta meg, hogy az akkori vásárhelyi közgyűlés 2005-ben döntött arról, hogy eladja a betonkerítéssel körülkerített, háromhektáros szanatóriumot a mellette lévő öt hektárnyi erdővel együtt. Az ingatlant a vásárhelyi Albert Endre vásárolta meg 2006-ban. A lelkes lokálpatrióta szerette volna felújítani az intézetet, hogy abban idősotthont működtessen, erről a tervéről azonban az állami támogatások drasztikus csökkenése miatt lemondott.
Az intézet épületei a kilencvenes évekre annyira lepusztultak, hogy a városi közgyűlés annak idején úgy látta, nem éri meg felújítani. A kútvölgyi intézet betegei számára a vásárhelyi Klauzál utcán felépítették a Szivárvány Szakosított Szociális Otthont. Az intézet hátrahagyott berendezéseit ismeretlenek hordták el.
Az emberben akár évtizedekig lappangani tudó és cseppfertőzéssel terjedő tbc, mint kiderült, a szarvasmarhák és a forratlan tejük tejük is terjesztett csak a penicilin felfedezése után lett teljesen gyógyítható.