Éppen negyven évvel ezelőtt, 1986-ban tervezte és gyártotta le új szabadidőruha-kollekcióját a Hódiköt Vorosilov utcai gyára. A bemutatóról a Csongrád Megyei Hírlap számolt be, elsősorban a dolgozó nők figyelmébe ajánlva az újdonságokat.
„A Hódiköt vásárhelyi, Vorosilov utcai gyárának korszerű kötő- és kikészítő berendezései lehetővé teszik a legújabb divattendenciák követelményeit is kielégítő termékek előállítását” – teremtett azonnal hangulatot a megyei napilap újságírója. A cikk azt is hangsúlyozta, hogy a kereskedelem aktuális igényei a modern fazonú, úgynevezett „szabadidő” kötött cikkek irányába tolódtak el, amelynek a gyár tervező- és gyártmányfejlesztő kollektívája igyekezett megfelelni.
A Hódiköt – amely egykoron az államosított Kokron-gyárban kezdte meg működését és fennállása alatt lányok és asszonyok ezreinek adott kenyeret – bevételeinek felfutása után Vásárhelyen alakította ki központját: megépült a belső, majd a külső Hódiköt is. Emellett üzemei működtek Makón, Csongrádon, sőt a Békés megyei Csorváson is.
A szocialista ipar és kereskedelem rendszerében a vállalat nemcsak belföldön élvezett piaci előnyt a kötött termékek terén, hanem jelentős megrendeléseket teljesített a baráti szocialista országok számára, sőt a valutában fizető NSZK-ba is exportált.
Az 1986-ban bemutatott új termékek divatosabbak és változatosabbak voltak a korábban megszokottaknál: ezúttal színkombinált, csíkdíszítéses fazonmegoldásokkal készültek.
A megyei napilap írásából kiderült, hogy az újításokra azért volt szükség, mert egyre nagyobb lett az igény a jogging típusú szabadidőruházat iránt. Az akkori fiatalok a hagyományos mackónadrágot és mackófelsőt ugyanis már snassznak tartották. A gyár az anyagminőségen és az eldolgozáson is korszerűsített: különféle eljárásokkal bársonyossá tették a kelméket, amelyek így kellemes viseletté váltak.
„A lágy esésű, puha karakterű kelméből szép ruhák és pulóverek állíthatók elő, bársonyszalaggal – mint a legújabb divatjegyek egyikével – ötvözve. További tendencia a fényes, nagy felületű brokátmintás kelmék gyártása, amelyekből alkalmi ruhák és blúzok készülnek” – folytatta a lap, amely Benczúr Gyula fotóival be is mutatta a modelleket.
A termékek egy része már 1986 első felében megvásárolható volt, a további darabok pedig ősszel kerültek a boltokba – így a Kossuth téri Hódiköt mintabolt, a Hód Áruház, valamint a vidéki és fővárosi üzletek polcaira.