Valósággal sokkolta Magyarországot az 1987. január közepén lehullott hatalmas mennyiségű hó. Az utakon megállt a közlekedés, az útnak indult buszok úgy elakadtak, hogy sokszor másnapig nem érkezett hozzájuk mentőcsapat. Vásárhelyen végül a középiskolások takarították el az iskolák, óvodák és böcsődék előtt a havat, de megtették azon házak előtt is, ahol tudták, hogy öregek vagy mozgáskorlátozottak laktak.
Bár korábban is rendszeresen esett a hó, az 1987 januárjában lehullott mennyiség megbénította az országot. Ráadásul akkora volt a hideg, hogy korlátozni kellett az áramszolgáltatást, miután a visontai hőerőműbe nem lehetett bejuttatni az erőmű mellett tárolt lignitet. Az ugyanis annyira odafagyott, hogy hiába próbálták a Magyar Néphadsereg katonái robbantással fellazítani, az nem sikerült.
Január 10-én kezdődött az országos havazás, és ahogy az ország lakói, úgy a vásárhelyiek is gyorsan rájöttek, hogy hiába hangzottak el a győzelmi jelentések néhány nappal korábban arról, hogy a közútfenntartó állami vállalat és a MÁV felkészült a télre, gyorsan kiderült, hogy valóban felkészültek – csak arra nem, hogy ekkora mennyiségű hó hulljon.
A Vásárhelyi Városgazdálkodási Vállalat is készült a télre, de már a havazás második napján kiderült, hogy a vállalat munkatársai nem bírnak a hóval.
A Csongrád Megyei Hírlap 1987. január 10-én még csak a színes hírek egyikeként írta meg, hogy befagyott a Velencei-tó, valamint hogy a téli hideg Győrbe csalogatta a szigetközi hattyúkat, amelyeket a gyerekek finom falatokkal etettek.
Másnap már megjelent a Fűtés és egészség című írás, melynek szerzője mínusz 30–40 fokos hidegről, akadozó távfűtésről és az optimális fűtés szabályairól számolt be.
A január 13-án, kedden megjelent újság már címlapon hozta Küzdelem a hóval, faggyal című vezércikkét, amely szerint megfeszített munka zajlott a hideg és a hó miatt a Dunántúlon és Borsodban. Tárcaközi koordinációs operatív bizottság alakult, miközben megyénkben okozta az időjárás a legkevesebb fennakadást a közlekedésben. Az Ifjú Gárda Országos Parancsnoksága egy nappal korábban mozgósította alegységeit, hogy tagjaik munkaidejük vagy iskolai elfoglaltságuk végeztével jelentkezzenek a lakóhelyük szerint illetékes városi vagy községi KISZ-bizottságokon az ott meghatározott feladatok végrehajtására.
A dunántúli megyékben lapzártára minden út járhatatlanná vált. Hétfőn reggel több százan nem tudtak eljutni a munkahelyükre a helyenként kétméteres hótorlaszok miatt.
Csongrád megyében vasárnapra romlottak el a közlekedési viszonyok. Olyannyira, hogy PB-palackra kötött disznópörzsölővel kellett – a lap képes beszámolója szerint – elolvasztani a havat a szegedi Lenin körúton a villamossín váltójáról. A megyei utakat 15–20, helyenként 30–50 centiméter magas hó borította, amelyet a feltámadt szél még magasabbra hordott. A közlekedési helyzetet jól jellemezte, hogy a Gyuláról Szegedre közlekedő távolsági busz Csorvás előtt elakadt kora délután; a kimentésére kivezényelt orosházi és békéscsabai katonák csak másnap reggelre jutottak el hozzá, hogy kimentsék a buszban alvó utasokat.
A Szegedi Közúti Igazgatóság harminc munkagépe vasárnap óta folyamatosan dolgozott, és keddre a főutak nagy részét járhatóvá is tették. A mellékutakat borító 15–20 centiméter vastag, laza hó miatt azonban a személygépkocsik közlekedését nem javasolták. Hiába dolgoztak azonban az utakon, a Szentes–Szegvár–Mártély–Hódmezővásárhely közti út továbbra is járhatatlan maradt. Szegedről a vonatok reggel elindultak, azon 5–6 kivételével, amelynek ellenvonata nem érkezett meg. Ez az utazni szándékozók körében hatalmas zűrzavart okozott.
A MÁV rendelkezésére gyorsvonatok személyvonatként közlekedtek, vagyis minden megállóban megálltak, hogy felvegyék a peronokon didergő utasokat. A befagyott váltókat a vasutasok újra és újra kénytelenek voltak kiolvasztani.
A folyamatos havazás és a viharos széllökésekkel kísért erős szél miatt másnapra Csongrád megye északi részén az utak teljesen járhatatlanná váltak szerdára, és két napon át azok is maradtak.
Vásárhelyen január 10-én hajnalban, 2 órakor megkezdték a hóeltakarítást. A két hótoló, a két járdatakarító gép és a 42 kézi hólapátoló azonban nem győzte a munkát. Kérték az autótulajdonosokat, hogy járműveiket ne hagyják az út szélén, mert akadályozták a hóeltakarítást. Felhívták arra is a figyelmet, hogy a helyi tanácsrendelet szerint mindenki takarítsa el a havat a háza előtt.
Január 13-ra a honvédség nagy erőkkel – 4600 katonával és 360 különleges honvédségi járművel – szállt be a hó elleni küzdelembe, és másnap délig mintegy 1500 embert és 180 járművet szabadítottak ki a hó fogságából.
A vásárhely határában álló, a hó miatt máskülönben megközelíthetetlen tanyákon élőknek tartós élelmiszert, kenyeret és tüzelőt vittek. Ahová honvédségi jármű sem jutott el, oda helikopterrel mentek.
A katonák országosan 3000 tonna élelmiszert juttattak el az elzárt településeken élőknek; hogy a vásárhelyi tanyavilágban hány tanyába és mennyi élelmiszert vittek, azt a megyei lap nem írta meg. A katonák nyolc szülőnőt és hét súlyos beteget vittek kórházba, több vesebeteget pedig honvédségi helikopterrel szállítottak művesekezelésre.
A hőmérséklet a majdnem egy hétig tartó hó elleni küzdelem alatt hajnalban mínusz 17 és mínusz 29 fok között váltakozott, és napközben sem emelkedett mínusz 10 fok fölé. Az országban összesen heten fagytak halálra – hatan otthonukban, egy ember pedig a szabad ég alatt, egy padon. Őket a lap név szerint is felsorolta.
A lap azt is megírta, hogy a január 20-i rendkívüli hóhelyzet miatt több tervezett rendezvény is elmaradt.
Január 15-re csökkent a hó szorítása. A megyei koordinációs bizottság megállapította, hogy a nagyon nagy hideg és a rendkívüli hóhelyzet ellenére a termelés az üzemekben folyt, az iskolákat nem kellett bezárni, hétfő óta minden út járható volt. Igaz, szerdán ónos eső zúdult Csongrád és a szomszédos megyékre, ezért azonnal megkezdték az utak sózását, illetve homokkal való szórását.
Csütörtökön végre megenyhült az idő, napközben mínusz 6 fok volt Vásárhelyen. Szabó Imre állomásfőnök a megyei lap munkatársának azt mondta, hogy a hóhelyzet nem okozott fennakadást a vásárhelyi Nagyállomáson, ahonnan a vonatok pontosan indultak.
Mivel a vásárhelyiek nem takarították el a havat a házuk előtt, hanem ezt a tanácstól várták, a középiskolák diákjai tették meg: a saját iskolájuk előtti járdaszakasz után a bölcsődékhez és az óvodákhoz mentek havat lapátolni, jeget feltörni. Azok háza előtt is eltakarították a havat, ahol tudták, hogy idősek vagy mozgássérültek laknak.
Pénteken feloldották az országos fuvarozási tilalmat is, így az üzletek megkezdték árukészleteik feltöltését.
A közlekedés teljes egészében szombatra állt helyre, köszönhetően annak, hogy az ónos esőt enyhébb idő és eső váltotta fel. Hétfőn pedig a lap már arról számolt be, hogy az újabb hétvégi havazás és ónos eső már semmilyen gondot nem okozott a közlekedőknek.
Sok gyárban hétvégi műszakot tartottak. A vásárhelyi kertvárosi iskolában pedig megjavították az elromlott fűtési rendszert.