2016 óta tervezik a vásárhelyi szennyvíztisztító korszerűsítését, és bár szinte évente van valami újabb fejlemény, a projekt valami miatt mégis újra meg újra elakad. Bár a beruházás eddig nem szerepelt az ÉKM Ágazati beruházási tervek 2035. december 31-ig szóló állami beruházási keretprogram társadalmi egyeztetésre bocsátott projektjei között, valami, úgy tűnik, mégis elindult, hiszen szeptember közepén megnyílt a pályázati lehetőség a KEHOP_Plusz-2.1.11-25 felhívásra, az önkormányzat pedig hamarosan elkezdi az egyeztetést a pályázat benyújtásáról. A felhívás szerint Vásárhelynek 11,97 +0,63 Mrd forrás van nevesítve a szennyvíztisztító megépítésére.
Erről szól a cikk:
- 2016 óta több elbukott közbeszerzés fémjelzi a vásárhelyi szennyvíztisztitó tervezett felújításának történetét.
- A felújításra égetően nagy szükség volna, hiszen Vásárhely az egyetlen tízezer fő feletti magyar település, ahol még nem felel meg a szennyvíztisztító az uniós előírásoknak.
- A projekt kivitelezésére érkezett ajánlatok többször is jóval felülmúlták az uniós támogatás mértékét, de sem az állam, sem az önkormányzat nem tudta/nem akarta kipótolni a hiányzó részt.
- 2021-ben az állam vette át a projekt tervezését, majd 2023-ban a feladatot átvevő Építési és Közlekedési Minisztérium – Lázár János – elkaszálta az időközben már 16 milliárdra drágult projektet.
- Márki-Zay Péter gyanúja szerint azért tervezett az állam ilyen drága szennyvíztisztítót, mert arról is szó lehetett, hogy akkumulátorgyár települne a városba. A városháza projektfelelőse ezt a feltételezést árnyalta. Amikor nagy mennyiségű csapadék esik le, az túlterheli a szennyvíztelepet, ez is magyarázhatja – más okok mellett – a nagyobb kapacitás szükségességét.
- Az Alföldvíz Zrt. hosszú évek óta jelentős összegű környezetvédelmi bírságot fizet azért, mert a nem megfelelően tisztított szennyvíz az élő Tiszába folyik.
- A város többször egyeztetett a projektet tervező céggel, akiknek költségcsökkentő javaslatokat tettek, például azt, hogy ne épüljön fedett szennyvíztároló, hanem továbbra is szállítsák el naponta a felgyülemlő szennyvíziszapot. Az Alföldvíz és az állam ebben azonban nem partner.
- Szeptemberben kiderült, újabb uniós forrás – majd’ 13 milliárd forint – nyílt meg Vásárhely számára, melyet a szennyvíztisztító felújítására fordíthatnak – elviekben, mert a minisztérium egy hónapja nem válaszol az önkormányzat kérdéseire.
Nagy csend övezte az utóbbi bő egy évben a szennyvíztisztító felújítását, amelyre pedig égető szükség volna, hiszen a Hódmezővásárhely az egyetlen a tízezer fő feletti magyar települések közül, ahol a szennyvíztisztító nem felel meg az európai uniós előírásoknak. A projektet még 2023 februárjában kaszálta el a Lázár János vezette minisztérium, a jelentős költségnövekményre hivatkozva, melyet a kormány akkor a szomszédos háború okán a honvédelem és a rezsicsökkentés megvédésének magasztos céljaira hivatkozva nem kívánt fedezni.
Néhány hete jött a hír, hogy új pályázati forrás nyílt meg a vásárhelyi szennyvíztisztító telep felújítására. Bár a projekt sokéves előtörténete nem sok bizakodásra adhat okot, az önkormányzat újra felvette a kapcsolatot a minisztériummal annak érdekében, hogy megvalósulhasson végre az immár kilencedik éve tervezett projekt.
Összeszedtük, mi minden történt a szennyvíztisztító ügyében 2016 óta.
2016-ban 4 milliárd lett volna
„A jelenlegi szennyvíztisztító már nem tudja teljesíteni az időközben megváltozott minőségi követelményeket, ahogyan mennyiségileg sem képes ellátni a város igényeit. Amikor ugyanis megépült, akkor Hódmezővásárhely mindösszesen 30%-a volt csatornázva. Olyan technológiát szeretnénk megvalósítani, amely a nitrogént és a foszfort is képes eltávolítani a beérkező szennyvízből” – mondta Almási István akkori polgármester egy 2017 elején tartott sajtótájékoztatón .
2016-ban másfél milliárd forint uniós támogatást nyert a város a szennyvíztisztító telep bővítésére és korszerűsítésére. Az akkor kiírt közbeszerzési felhívásra végül hiába jelentkeztek négyen, a legolcsóbb ajánlat (Veolia Water Solutions & Technologies Zrt.) is 3 milliárd 883 millió forint volt. Az elnyert támogatás azonban még a felét se fedezte volna a bekerülési költségnek, ezért érvénytelennek nyilvánították a közbeszerzést.
2020-ban újra nekifutottak
A következő nekifutás 2020-ban volt, amikor is az év márciusában új közbeszerzést írtak ki: erre két érvényes ajánlat érkezett, a kedvezőbb 4 milliárd 783 millió forintért vállalta volna a kivitelezést, de mivel a keletkező többletköltséget az önkormányzatnak kellett volna fedeznie, és erre hiányzott a forrás, végül ezt a közbeszerzést is eredménytelenné nyilvánították.
Pedig a beruházásra elvileg már akkor égetően nagy szükség volt, vagyis lett volna: a Belügyminisztérium ugyanennek az évnek a végén közölt egy prognózist, amelyben az állt, hogy Hódmezővásárhelyen 2027-re a negyedével nő majd a szennyvíztisztító terhelése a 2013-ban mért szinthez képest.
Ekkoriban vált a helyi Fidesz-frakció is türelmetlenné: a Promenád cikksorozatban okolta a városvezetést a kudarcért, Benkő Zsolt fideszes önkormányzati képviselő szórólapon kezdte hirdetni, hogy a városvezetés alkalmatlan arra, hogy végigvigye a korszerűsítést, ezért a Fidesz helyi szervezete a kormányhoz fordult annak érdekében, hogy minél hamarabb vegyék át a fejlesztést.
A szórólap állításait Márki-Zay Péter Facebook-posztban cáfolta, hangsúlyozva, hogy a projekt többször is éppen kormány hibájából alultervezett költségek miatt bukott el.
Az állam végül 2021 augusztusában döntött úgy, hogy 6 milliárd forintra emeli a beruházásra fordítható uniós támogatási keretet, vélhetően tekintettel arra, hogy az építőipari és technológiai áremelkedések miatt az eredetileg tervezett összegekből megvalósíthatatlanná váltak az ilyen jellegű munkák.
A Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. (NFP) december elején ki is írta a közbeszerzést, 40 napot adtak az ajánlattevőknek, hogy beárazzák a három éves munkát, amely számos bontás mellett egy teljesen új tisztítómű, iszaptároló és garázs építését is magában foglalta. A késedelmi napi kötbér a szerződött nettó összeg 1 százaléka, vagyis a leendő nyertes 24 órás csúszással máris 50-60 millió forintot bukhatott volna. Az állami cég közbeszerzésének kiírását két hónap alatt háromszor is módosították és a határidőt is többször kitolták.
16 milliárdért megcsinálták volna, de Lázár leállította
Végül két ajánlat érkezett – már 2022-ben – a tervezési és kivitelezési feladatokat egyaránt magába foglaló projektre, de az egyiket érvénytelenítették. A győztes befutó az A-Híd Építő Zrt. lett, amely nettó 16 milliárd 99 millió forintért vállalta a megbízást. A dokumentumban az is szerepel, hogy mely alvállalkozókkal dolgozik majd a nyertes: két másik cég mellett a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros és Mészáros Zrt-vel. A kiírás szerint a projektre vonatkozó pénzügyi fedezet biztosításával vált volna hatályossá az állami megrendelő és a kivitelező közötti megállapodás.
2023. január 1-től az Építési és Közlekedési Minisztérium vette át a megszűnt Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. feladatait – így a Lázár János vezette tárca hatáskörébe került a döntés, hogy a 2021 nyarán 6 milliárd forintra emelt uniós támogatási keretet megfejeli-e még további tízmilliárd forinttal annak érdekében, hogy a beruházás megvalósulhasson.
A döntésre nem is kellett sokáig várni: február végén hivatalossá vált, hogy teljesen elkaszálják a projektet. Az uniós közbeszerzési értesítőben egyrészt a Magyarország szomszédságában zajló háborúra és a rezsicsökkentés megvédésére hivatkoztak, amelyek miatt a szerződés fedezetének hazai forrásból történő finanszírozását nem tudják megoldani.
Hogy miért ugrott meg ilyen durván a kivitelezés ára, arra a Telex 2023 márciusi cikkében hívta fel a figyelmet:
a 2020-as pályázat idején még a hódmezővásárhelyi önkormányzat volt az ajánlatkérő, azután az állam magához vonta a közbeszerzést, és a kormányzati szakértők állapították meg az újabb követelményeket, amelyek szintje növekedett. Így például 2020-ban még csak nyitott iszaptárolót terveztek, de 2022-ben már fedett, zárt iszaptároló megépítése volt az elvárás, ami persze sokkal drágább egy összesen 15 ezer négyzetméteres tárolórendszer esetében.
A cikkben leszögezik, az 1990-ben épült szennyvíztisztító teljesítménye változatlan, de a környezetvédelmi szabályok átalakulása miatt már nem felel meg az előírásoknak. Emiatt az Alföldvíz Zrt., amely a telepet működteti, milliós bírságokat fizetett az államkasszába: például 2019-ben 14 millió forintos büntetést szabott ki a környezetvédelmi hatóság.
Ennek oka, hogy a tisztítás után a szennyvíz a Hódtói csatornán keresztül az élő Tiszába folyik, és a megengedett határértékek feletti mennyiségben tartalmaz a környezetre káros anyagokat, például nitrogént és foszfort.
Tudni kell, hogy a környezetvédelmi bírság 30%-a az önkormányzatot illeti meg, ami bár a mostani, kormányzati megszorításokkal terhelt időkben biztosan jól jön, mégis csekély vigasz ahhoz képest, amekkora környezeti kárt okoz a korszserűtlen szennyvíztisztító. Ahogyan az önkormányzattól megtudtuk, az elmúlt években nagyobb összegeket is kaptak ezen a jogcímen: 2020-21-ben 4,6, illetve 4,7 millió forintot, 2022-ben 2,4 millió forintot, 2023-ban 5 millió forintot, 2024-ben pedig egy hirtelen ugrással az eddigiek többszörösét, 28 millió forintot utaltak a városnak ezen a jogcímen. Természetesen érdekelt minket, mi az oka a hirtelen ugrásnak: „A magasabb összegű bírság a 2023. évi rendkívüli szennyezésre, ennek következtében a határértékek jelentős túllépésére és az ehhez kapcsolódó szorzószámra vezethető vissza” – írta válaszában a hivatal, majd részletezte is azokat a technikai hibákat, amelyek miatt többször is a magasabb büntetési tételt indokló rendkívüli szennyezés lépett fel 2023-ban.
Akkumulátorgyárat hoznának Vásárhelyre?
„Hódmezővásárhely 33 évvel a rendszerváltás után a legnagyobb magyar település, ahol az Uniós szabványoknak nem megfelelő a szennyvíztisztítás” – írta 2023-ban Márki-Zay Péter, aki többször is kifejezte kétségeit, miért is van szüksége Vásárhelynek egy akkora szennyvíztisztítóra, amely az állam által összerakott tervekben szerepel – mintha egy sokkal nagyobb város szennyvizére tervezték volna. Gyanúja szerint ennek az is lehet az oka, hogy akkumulátorgyárat hoznának a városba, melynek köztudottan nagy a vízigénye. A projektért felelős egyik önkormányzati munkatárs ehhez hozzátette: az árbeli hatalmas ugrást a jóval korszerűbb technológia betervezése is okozhatta, illetve az is, hogy az új tisztítómű a csapadékvíz-elvezetést és az ipari szennyvizet is kezelné.
Keresik az optimális megoldást
A háttérben az utóbbi évek során, az elkaszált közbeszerzés óta is folyamatos egyeztetési munka zajlott és zajlik. 2024 folyamán a hivatal városfejlesztési irodája többször is egyeztetett a tervezéséért felelős céggel, hogy megpróbálják közelíteni az álláspontokat. A város ugyanis a költségek csökkentése érdekében azt javasolta, hogy tartsák fenn az eddigi gyakorlatot, és továbbra is a – 100 %-ban ATEV-leányvállalat – Biokomposzt Zrt. szállítsa el a telep szennyvíziszapját. A Biokomposzt Zrt. egyébként ezt vállalná is, még megemelkedett kapacitás esetén is – tudtuk meg a városháza projektfelelős szakemberétől. Az elképzelés szerint a szennyvíziszapot a Biokomposzt a Rárósi út melletti telephelyén, jókora távolságban – 10 km-re a várostól – dolgozná fel. Ennek nemcsak az lenne az előnye, hogy távolra kerülne egy újabb, potenciális szaghatással járó üzem, de teljesen megspórolható lenne az új szennyvíziszaptároló, és így a költségek jelentős része is. A szállítási költség persze megmaradna, hiszen az iszapot napi szinten így is el kellene szállítani.
Az Alföldvíz, mint a szennyvíztelep üzemeltetője, azonban mindenképp legalább egy kisebb, fedett tárolót szeretne a telephelyen, amely „pufferként” egy-két hónapnyi mennyiséget tudna tárolni. A harmadik fél, a minisztérium dokumentációjában pedig egy nagy, zárt, biofilterekkel ellátott tároló szerepel, amely egyévnyi iszap tárolását tenné lehetővé. Vagyis „még nem született meg az ideális verzió” – a minisztérium, az önkormányzat, a Biokomposzt Zrt. és az Alföldvíz között – fogalmazott a városháza projektvezetője. Hozzátette, a nagy tároló szükségességét a minisztérium részéről azzal magyarázzák, hogy a szennyvíziszap csak egyéves ülepítés után, szalmával keverve válik eladható komposzttá, amely kihordható a szántóföldekre is. A város a nagy tároló megépítése helyett azt javasolta, hogy az arra szánt összeget a Rárósi út 10 km-es szakaszon való felújítására fordíthassák.
Na de miért kell ekkora kapacitású szennyvíztisztító?
A tároló tervezett kapacitását több kritika is érte, a város polgármestere is többször beszélt arról, hogy túl nagyra tervezték a város méretéhez képest. A szakember szerint a nagyobb tároló azért lehet indokolt, mert a csapadékvíz-rendszert korábban rákötötték a szennyvíztelepre, így mikor egyszerre nagyobb mennyiségű csapadék esik, az túlterheli a szennyvíztelepet – akár olyan is lehet, mintha egyszerre százezer ember szennyvize érkezne be. A 2022-es, nagyon magas, 16 milliárdos árajánlat szerinte egyrészt ezzel, másrészt azzal is magyarázható, hogy jóval modernebb technológiával tervezték, „de benne lehet az ajánlattevő mohósága is. Persze nem tudni, még miket vettek figyelembe, lehet, hogy ők tudnak valami gyárról, amely ipari szennyvizet termel” – jegyezte meg.
A csapadékvíz rákötése a szennyvíztelep rendszerére egyébként nem szabálytalan, az viszont tény, hogy manapság, amikor minden a csapadékvíz-visszatartás fontosságáról szólna, már nem egy korszerű megoldás. Persze ezt is „vissza lehetne csinálni”, de „ahhoz fel kellene verni az egész belvárost”, vagyis a lebetonozott részeket – magyarázza a szakember. Szerinte mindez azért lehet elgondolkodtató, mert duplán fizetünk: elveszítjük a csapadékvizet, amelynek a városban kellene maradnia, de még fizetnünk is kell azért, hogy az tisztított formában jusson a folyóvizekbe.
2025: Újabb nekifutás, újabb esély
Annyi biztos, hogy a helyzet megoldása sürgető, hiszen Vásárhely az egyetlen 10 ezer fő fölötti település, ahol a szennyvíztárolás, tisztítás nem felel meg az európai uniós előírásoknak. Ezért pedig az Alföldvíz, ahogy fentebb taglaltuk, minden évben kőkemény környezetvédelmi bírságot is fizet.
Némi reményre adhat okot az a hír, hogy az az Alföldvíz szeptember közepén arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy megnyílt a pályázati lehetőség a KEHOP_Plusz-2.1.11-25 felhívásra, amely keretében Vásárhelynek is van nevesítve 11,97 +0,63 milliárd, vagyis csaknem 13 milliárd forintnyi uniós forrás, amire a város pályázhat, hogy megépülhessen az új szennyvíztisztító.
„A lehetőség kapcsán kérdéseket tettünk fel az Építési és Közlekedési Minisztériumnak”- közölték a Médiacentrummal a városháza illetékes munkatársai október elején.
Amikor most, egy hónappal később újra rákérdeztünk, nem érkezett még válasz a minisztériumból.