Lázár János szerint az ügy „marha egyszerű, semmi titok nincs benne”, ám továbbra sem derül ki, milyen konstrukcióval jut hozzá a teljes osztalékhoz a batidai luxusvadászházat birtokló cégből – írja a 24.hu.
Továbbra is számos kérdőjel övezi a Grosswiese Zrt.-t, azt a társaságot, amely a batidai tanyavilágban álló vadászház, vagy ismertebb nevén kastély tulajdonosa. Nem ismert pontosan, kik Lázár János építési és közlekedési miniszter tulajdonostársai, és az sem világos, miért mondanak le évek óta maradéktalanul az őket megillető osztalékról a miniszter javára. Amennyiben egy magánszemély más javára lemond az osztalékáról, az adójogi értelemben ajándékozásnak minősül, Lázár János azonban azt állítja, nem kapott ajándékot.
A miniszter egy tavalyi lakossági fórumon reagált a kérdésre, ahol a 24.hu riportere arra volt kíváncsi, miért ennyire nagyvonalúak a Grosswiese Zrt. tulajdonostársai, akik immár harmadik éve minden osztalékról lemondanak az ő javára. Lázár szerint tulajdonosi megállapodással bármikor el lehet térni az osztalék kifizetésének szokásos rendjétől, és azt sem lehet tudni, hogy más formában miként jutottak pénzhez a társai. Mint fogalmazott: szerinte az ügy rendkívül egyszerű, és nincs benne semmi titok.
A Grosswiese Zrt. kifejezetten jövedelmező vállalkozás: az exkluzív körnek bérbe adott luxusvadászház az elmúlt években közel félmilliárd forintos bevételt termelt. Lázár János vagyonnyilatkozata szerint a cég 40,93 százalékát birtokolja, vagyis papíron kisebbségi tulajdonos. Ennek ellenére a közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága szerint a részvényesek rendre úgy döntenek, hogy a nyereségből fizetett osztalék teljes egészében őt illeti meg.
A 2024-es üzleti év beszámolóját például 191 millió forintos adózott eredménnyel fogadták el, és a közgyűlés határozata alapján – a részvényesi arányoktól eltérve – több mint 47 millió forint osztalékot fizettek ki kizárólag Lázár Jánosnak. A társaság már a 2022-es eredmény után is osztalékot fizetett, akkor 58,8 millió forintot, majd a következő évben ugyanekkora összeget. A 2024-es mérlegben ennél magasabb, több mint 70 millió forintos osztalék is szerepel, ami arra utalhat, hogy időközben osztalékelőleget is fizettek. A nyilvános adatok alapján eddig összesen mintegy 176 millió forint osztalék keletkezett.
Ha Lázár János a tulajdoni hányadának megfelelően részesült volna az osztalékból, akkor nagyjából 70 millió forint illette volna meg három év alatt. A dokumentumok azonban arra utalnak, hogy a teljes összeg hozzá került- írja a 24.hu.
Alapesetben az osztalékot a részvények névértékének arányában osztják fel, ugyanakkor a jog lehetőséget ad az ettől való eltérésre. Ezt rögzíthetik az alapszabályban, létrehozhatnak osztalékelsőbbségi részvényeket, vagy külön megállapodást is köthetnek a tulajdonosok. A Grosswiese Zrt. alapszabályában azonban nincs nyoma sem osztalékelsőbbségi részvénynek, sem eltérő osztalékfizetési szabályoknak: a dokumentum szerint a részvényeseket a részvényeik névértéke arányában illeti meg az osztalék. Ez alapján Lázár János évente nagyjából 24 millió forintra lenne jogosult az 58,8 milliós osztalékból.
Adószakértők szerint, ha az osztalékeltérítés nem az alapszabályban, hanem külön megállapodásban történik, annak adójogi következményei vannak. Ilyen esetben az átengedett osztalék ajándéknak minősül, ami magánszemélyek között 18 százalékos ajándékozási illetéket von maga után. Amennyiben gazdasági társaság mond le osztalékról magánszemély javára, akkor más adózási szabályok lépnek életbe, de az ügy mindenképpen bejelentési kötelezettséggel jár.
A Grosswiese részvénykönyve alapján a társaság részvényeinek több mint 19 százaléka saját részvény, amelyről a cégnek is le kellett mondania ahhoz, hogy az osztalék teljes egészében Lázárhoz kerüljön. Emellett két magánszemély összesen mintegy 18 százaléknyi tulajdonrésszel szerepel a nyilvántartásban, ami után ajándékozási illetéket kellene fizetni, ha valóban átengedték az osztalékot. További mintegy 22 százaléknyi részvény esetében pedig az sem derül ki, ki a tulajdonos, mivel az eladásokat rögzítették, az új tulajdonos nevét azonban nem.
A nyilvánosan elérhető vagyon- és adóbevallásokból nem látszik ajándékozási illeték megfizetése. Lázár János eddig közzétett adóbevallásából annyi derül ki, hogy az első, 58,8 millió forintos osztalék után 15 százalékos személyi jövedelemadót fizetett, ami arra utal, hogy az összeget osztalékként adózta le, nem pedig ajándékként. Ha azonban volt átengedett osztalék, akkor nem szja-t, hanem 18 százalékos illetéket kellett volna fizetni.
A különbség ugyan nem jelentős – néhány százezer forintos tételről van szó –, de az esetleges bejelentés elmulasztása bírságot is maga után vonhat. A kérdés tisztázása érdekében a 24.hu újságírói megkeresték a minisztert, többek között arról érdeklődve, kapott-e ajándékot az elmúlt években, azt bejelentette-e a NAV-nak, és fizetett-e illetéket. Az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtóirodája azt közölte, hogy Lázár János sem illetékköteles, sem illetékmentes ajándékot nem kapott.
Arra a további kérdésre azonban, hogy a Grosswiese Zrt.-ben a tulajdonostársak által átengedett osztalék után pontosan milyen módon adózott, és ezt bejelentette-e a NAV-nak, már nem érkezett érdemi válasz. Így továbbra sem ismert, kik Lázár János tulajdonostársai a batidai luxusvadászház mögött álló cégben, és milyen – a miniszter szavai szerint „marha egyszerű” – megoldással jut hozzá kisebbségi tulajdonosként a teljes osztalékhoz.