A döntés súlya: politika és tragédia a Don-kanyarban címmel tartottak beszélgetést Romsics Ignác és Szakály Sándor részvételével a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban. Az esemény moderátora Kolozsi Ádám újságíró volt. A beszélgetés A földbe vájt világ című fotókiállításhoz kapcsolódóan jött létre, amely a magyar katonák és a megszállt területen élő civilek mindennapjairól mutat be fényképeket a II. világháború idejéből.
Trianon és a kassai bombázás is szóba került A döntés súlya elnevezésű beszélgetésen hétfőn 17 órától, amelynek fő témája az 1943-as doni katasztrófa volt. A résztvevő felek Romsics Ignác és Szakály Sándor történészek voltak, akik a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban közösen folytattak eszmecserét a témában.
„Én azt gondolom, hogy a történelemben minden eseményre meg kell próbálni emlékezni valamilyen formában, és ha belegondolunk, nagyon rossz, hogy Magyarországnak a II. világháborús szereplésével kapcsolatban mindig 1942-1943 jön elő, mondván, hogy a Donnál olyan hatalmas veszteség érte a magyar királyi honvédséget, mint korábban, vagy a későbbiek során nem. Ez nem teljesen felel meg a valóságnak, mert később is jelentős veszteségek voltak, de ez volt az első olyan, ami gyakorlatilag az egész országot érintette” – nyilatkozta a médiacentrumnak Szakály Sándor, aki hozzátette, sok családot érintett a doni vereség – köztük az övét is – ugyanis az ország egész területéről vonták be az alakulatokba a katonákat, hiszen nem a hadrendi második, hanem egy átszervezett hadsereg ment ki a keleti hadműveleti területre, akik többek között Miskolcról, Bajáról és Pécsről származtak.
Szakály Sándor elmondta, a doni katasztrófa mintegy 42 ezer hősi halottat és eltűntet, 28 ezer hazaszállított sebesültet és 26 ezer szovjet fogságba került katonát és munkaszolgálatost követelt.
Romsics Ignác is hasonlóan gondolkodik a doni katasztrófa emlékezetének fontosságáról.
„A történelemben vannak olyan kitüntetett események, amelyek egy-egy nemzetnek az életében, a történelmében fontosak. A mohácsi katasztrófa nagyon régen volt, és mégis egész évben nagyon sokat beszélnek róla. A doni katasztrófa közelebb van hozzánk, és a magyar családok jelentős része még ma is gyászolja egy-egy halottját, úgyhogy szerintem teljesen indokolt, hogyha ennek az emlékét észben tartjuk” – mondta a történész.
A program szorosan kapcsolódott A földbe vájt világ fotókiállításhoz, amelyhez kapcsolódóan kedden 5 órától a Tornyai János Múzeumban A legszínesebb doni napló címmel tárlatvezetést is tartanak. Wágner Levente hadnagy fotóit az unokája, Rózsahegyi Barnabás, a fotókiállítás kurátora mutatja be.