Az idei év első három negyedévében 7490 új lakás épült, ami 14%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A Dél-Alföldön 30%-os a visszaesés. Hiába a CSOK és a 3 százalékos lakáshitel.
A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján 19.947 lakás építését tervezik, ez pedig 37%-os növekedést jelent 2024 azonos időszakához képest. A Dél-Alföldön 30%-os visszaesést regisztráltak – tette közzé ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A fővárosban 9,1%-kal, a megyei jogú városokban 33%-kal, a községekben pedig 22%-kal kevesebb lakás épült. Csak a kisebb, nem megyei jogú városokban nőtt az átadott lakások száma – 1,5%-kal.
A régiók közül kizárólag Pest vármegyében (1,6%) és Dél-Dunántúlon (0,6%) tapasztalható minimális élénkülés az előző év azonos időszakához képest. Minden más térségben csökkent az átadott lakások száma, a legnagyobb mértékben Közép-Dunántúlon (–41%) és Dél-Alföldön (–30%).
A vidéki új lakások jelentős része a balatoni térségben található. Budapest után a legtöbb új lakást Siófokon adták át (259), de más vidéki településekhez képest sok új otthon épült Keszthelyen (165) és Balatonszemesen (154) is. Emellett Kecskeméten (225), Nyíregyházán (121) és Érden (116) is jelentős volt a lakásépítések száma, míg a többi vidéki nagyvárosban ez nem érte el a százat.
A megyei jogú városokban 43%-kal nőtt a létesítendő lakások száma. A kisebb településeken viszont csökkent az építési engedélyek száma: a nem megyei jogú városokban 1,0%-kal, a községekben 8,8%-kal. A megyei jogú városok közül kiemelkedik Debrecen és Szeged, ahol egyaránt mintegy 750-750 lakás építését engedélyezték, továbbá több mint 400 lakás építését kezdeményezték Székesfehérváron és Győrben is.