A közösségi oldalak használata a leggyakoribb online tevékenység. A 25–34 évesek vásároltak a legnagyobb arányban online. A közigazgatási portálok közül továbbra is az Ügyfélkapu/Ügyfélkapu+ a legnépszerűbb Magyarországon, összegezte a tapasztalatokat a Központi Statisztikai Hivatal.
Folyamatosan javul a magyar lakosság digitális felkészültsége – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Helyzetkép, 2025 – Digitális társadalom című kiadványából. A jelentés szerint a 16–74 éves magyar lakosság körében az alapszintnél magasabb digitális készségekkel rendelkezők aránya 2025-re meghaladta a 34 százalékot, ami már az Európai Unió 31 százalékos átlagát is felülmúlja.
A KSH szerint azonban a digitális felzárkózás még nem teljes. A 16–74 évesek 23 százaléka csak alapszintű digitális ismeretekkel rendelkezik, míg 20 százalékuk digitális készségei alacsony szintűek. A teljes lakosság 8,5 százaléka csupán szűk körű digitális ismeretekkel bír, 7,2 százalék esetében pedig a digitális tudásszintet nem lehetett mérni, mert olyan ritkán használják az internetet.
A korcsoportok között továbbra is jelentős különbségek figyelhetők meg. Az alapszintnél magasabb digitális tudással a legnagyobb arányban a 16–24 és a 25–34 évesek rendelkeznek, míg az életkor előrehaladtával ez az arány folyamatosan csökken. A legidősebb, 65–74 éves korosztályban a legkevesebben rendelkeznek magasabb szintű digitális készségekkel.
A kiadvány szerint a digitális fejlődés nemcsak a lakosság körében érzékelhető. A közigazgatásban mára teljes körűvé vált a számítógép- és internethasználat, miközben folyamatosan bővül az elektronikusan elérhető szolgáltatások köre és a korszerű digitális technológiák alkalmazása is.
A KSH külön kitér a vállalkozások digitalizációjára is. A hazai cégek 61 százaléka már legalább alapszintű digitális fejlettséggel rendelkezik, minden tizedik mesterséges intelligenciára épülő technológiát alkalmaz, közel felük pedig felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat használ. A hivatal szerint mindez azt jelzi, hogy a digitális készségek egyre meghatározóbb szerepet töltenek be a munkaerőpiacon és a gazdaság működésében.
2025-ben Magyarországon a világhálót használók körében a legmagasabb a közösségi oldalak használatának aránya volt (85%), ezeket a nők keresték fel nagyobb arányban, viszont a különböző termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos információk letöltésében, illetve az internetes híroldalak, újságok vagy magazinok (napilapok) olvasása terén a férfiak voltak aktívabbak. A hazai internetezők 79%-a olvasta weboldalon keresztül a hírportálokat, újságokat, 8 százalékponttal meghaladva az uniós átlagot is. Az online térben összességében 78%-ban folytattak elektronikus levelezést, ami a férfiak és a nők esetében egyforma arányban oszlott meg. A felhasználók 80%-a vette igénybe a világhálót azonnali üzenetküldésre, 72%-uk pedig telefon- vagy videóhívás lebonyolítására, utóbbi kommunikációs lehetőséggel a nők nagyobb arányban éltek.