A különleges hímzéseiket a torontálvásárhelyi Pipacs Nőegylet tagjai hozták el Vásárhelyre, és mutatják be a Csúcsi Olvasókörben péntek délután nyílt kiállításon.
Nem mindennapi hímzések láthatók mától a hét végéig a Csúcsi Olvasókör kiállítótermében (azaz a volt Posta helyén), hiszen a ma Szerbiában található, egykor vásárhelyi református családok által is alapított Torontálvásárhelyen működő Pipacs Nőegylet tagjai száznál is többet hoztak el a csak náluk készülő pipacsos, búzakalászos hímzések, futók és terítők közül.
– Nálunk, ott a Vajdaságban, a búzatenger eleven dísze a pipacs és a kék búzavirág – így kerültek be ezek is a hímzéseinkbe. Ezeket a mintákat eredetileg az őseink hímezték, majd az 1990-es években Nagy Irén óvó néni az összegyűjtött régi lepedőszéleken és párnavégekben található hímzések alapján teremtette újjá, hozta ismét létre – idézte fel a pipacsos hímzés történetét Nagy Éva, a Pipacs Nőegylet elnöke, aki több könyvet is írt a hímzésről. Azt is elárulta, hogy a 30 tagú egylet harmada, azaz tíz asszony hímez, és hogy nemcsak önnön örömükre – ezt jól jelzi, hogy most pipacsos ballagótáskákat készítenek.
A torontálvásárhelyiek hímzéseiből ma délután nyílt kiállítást Fodor Györgyi települési képviselő ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.
– A népi hímzés a XVIII. században kezdett elterjedni, ám az tájanként eltérő volt – az egészen jelentéktelentől a teljesen meghatározóig. Torontálvásárhely népművészetében a színes hímzés az alföldi adottságokhoz igazodott. A pipacs a torontálvásárhelyi népművészet fontos szimbólumává vált a kalásszal együtt – ezeket itt a kiállított kézimunkákon is megfigyelhetjük. A pipacs és a búzakalász a magyar szépségfogalom egy-egy elemét is képviselik – emelte ki megnyitójában. Hozzátette: a hímzőasszonyok számtalan kiállításon és versenyen nyertek rangos díjakat, iparművészi címeket. A nőegylet tagjai is felismerték, hogy a hagyományos hímzés csak akkor tud fennmaradni, ha alkalmazkodik a jelenkor követelményeihez, illeszkedik az aktuális lakásdekorációs trendekhez, ugyanakkor hű marad a forrásokhoz.
A Pipacs Nőegylet 1978-ban alakult a torontálvásárhelyi művelődési otthon népművészeti szakcsoportjaként. A falu népművészeti jelentőségét mutatja, hogy 1985-ben tájmúzeum is létesült, mivel a település a Dél-Bánát szórvány magyarságának kulturális központjaként is működött. A Pipacs Nőegylet alaptevékenysége a hagyományos helyi hímzés ápolása és a csigatészta készítése.
