„A köztársasági elnök tudomásul vette az alkotmánybírák döntését. A Velencei Bizottságot érintő jogi folyamatokról a Sándor-palota minden eddig felmerült érdemi információt megosztott a nyilvánossággal” – közölte a HVG megkeresésére a Sándor-palota.
Sulyok Tamás köztársasági elnök június 11-én fordult az AB-hoz a közjogi méltóságok elmozdítását célzó alaptörvény-módosítások miatt. Az ellen élt panasszal, hogy szerinte a tiszás parlamenti többség olyan alkotmánymódosításokkal is próbálkozhat a jövőben, amelyk „általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”.
A beadvánnyal az alkotmánybírók nem igazán tudtak mit kezdeni, így közülük heten ki is záratták magukat az ügyből. Polt Péter, az AB elnöke sürgősségi eljárásban hétfőre tűzte ki Sulyok beadványának tárgyalását, a de a hét bíró kizárásával ez jó eséllyel lehetetlen, a hatályos törvények szerint ugyanis az AB teljes ülése csak a tagok legalább kétharmadával határozatképes.
Magyar Péter május végéig adott lehetőséget Sulyoknak, hogy önszántából lemondjon, és azt mondta, amennyiben ezt nem teszi meg, a tiszás parlamenti többség meg fogja találni a módját, hogy elmozdítsák hivatalából.
A miniszterelnök a brüsszeli rendkívüli sajtótájékoztatóján Sulyok Tamásról és az Alkotmánybíróságról azt mondta, fellázadt a „deep state”. Polt Péter gyorsan kitűzte a beadvány tárgyalását, majd „azt mondta hét alkotmánybíró, hogy nem vesznek részt ebben az eljárásban,
fellázadt az Alkotmánybíróság a magyar köztársaság elnöke ellen. Itt a vége a történetnek
– fogalmazott.
Magyar Péter arról beszélt, hogy ha eddig nem lett volna közjogi válság, vagy ha eddig nem kellett volna lemondania Sulyok Tamásnak, akkor „ma ő is érzi, hogy távoznia kell”, mivel teljesen példátlan, ami történt.