Orbán 15 év után elment az ATV-be nyilatkozni (és rajzolni)

A fenti képen a miniszterelnök által készített alkotás látható, amelyet a másfél órás beszélgetés alatt hozott össze.

Tizenöt év után először interjút adott az ATV-nek Orbán Viktor. A műsorvezető, Rónai Egon nem konfrontálódott látványosan a miniszterelnökkel, néhány pontja volt a másfél órás beszélgetésnek, ahol a felek érezhetően nem értettek egyet, ilyen volt például a gyermekszegénység témaköre. Olyan slágertémákat, amelyek kellemetlen kérdésként előkerülhettek volna, mint például Hatvanpuszta, Rogán Antal tevékenyége, Tiborcz és Mészáros, nem érintettek. Az olyan témák, mint a háború, Brüsszel, a Nyugat hanyatlása minden lehetséges alkalommal előkerültek, s ilyenkor Orbán el is mondta a szokott frázisokat.

A miniszterelnök ezúttal nagyobb nyugalommal beszélt ahhoz képest, ahogy általában nyilatkozni szokott. Egyetlen alkalommal szólalt meg feszültebb módon, amikor Rónai Egon arról kérdezte, hogy a „kormánymédia” miért hoz nyilvánosságra tiszás adatokat. Erre Orbán kikérte magának, hogy „ne tolja rám a kormánymédiát”, „ne tegyen felelőssé olyanért, ami önnek nem tetszik, de nem rám tartozik”, majd hozzátette, hogy a műsorvezető eddig nem élt ilyen eszközökkel, s lehetőség szerint ezután se tegye.

Az interjú érdekes szakasza volt, mikor azt taglalta a miniszterelnök, hogy 2010-ben felmerült annak a lehetősége, hogy átalakítsák-e a kétharmad birtokában a magyar hatalmi rendszert. Hosszú beszélgetéseket folytatott Orbán „a nagy öregekkel”, (például Martonyi Jánossal) erről. Szóba jött az elnöki rendszer, még a Horthy-féle kormányzói rendszer is, de végül abban maradtak, hogy a magyarokhoz a parlamentáris rendszer passzol. Orbán hozzátette, hogy ezt a beszélgetést aztán minden választás után lefolytatták, de már rövidebben, és mindig gyorsan ugyanerre jutottak.

Mindig asztalon van. Azt javaslom a magyaroknak, hogy ezeket sose tekintsék véglegesen lezárt kérdésnek. Itt és most mi a legjobb a magyaroknak, ezt a kérdést kell feltenni, és ezt a kérdést mindig fel kell tenni

– szögezte le Orbán Viktor.

Az oroszok kapcsán Rónai arról kérdezte, hogy az amerikai úttal mintha úgy tűnne, hogy „a nagy anyahajó elkezdett volna fordulni”, vagyis az orosz kitettséget csökkentve mintha Magyarország elkezdene az USA felé fordulni. Orbán erre azt mondta, nem kapkodunk, nem rángatjuk a kormányt, de „kaptunk lehetőséget, helyzetek vannak, lehetőségek vannak. Kinyílt egy ablak, ez lehetőség, ki kell használni”.

Orbán szerint amúgy sincs kitettség Oroszország felé, a magyar politikai döntésekre az oroszok nem tudnak befolyást gyakorolni. Ezután elmesélte azt, hogy 2008-ig azt gondolta, hogy van értelme annak, hogy a nyugati világ kelet felé nyomuljon, de az ukránok nem tudtak megerősödni, és nem jött létre nyugati egység Ukrajna nyugatosításában sem.

Azt is elmondta, hogy 2022-ben majdnem összejött egy orosz-ukrán béke, látta is a tervezetet, de az „angolszászok” elkaszálták. Ekkor szerinte úgy döntöttek az oroszok, hogy Donyeck és Luhanszk mellett még két megyét el fognak foglalni, és ezen a területi kérdésen akadt el az orosz-amerikai megegyezés, ami miatt tolódik a budapesti békecsúcs is.

A kormányfő a vízióiról, döntéseinek hátteréről többször is beszélt. A kegyelmi ügyből kiindulva például elérkeztek oda, hogy Lázár más gondolkodású, mint a kormányfő, mert Lázárnak a munka számít, s ha valaki rosszul végezte a munkáját, akkor „mit akarsz itt csinálni!?” (ezt Lázár nyilatkozta Varga Judit visszatérése kapcsán). Orbán azt mondta, közvetlenül nem tudta volna elképzelni, hogy Varga Judit az ő utódja legyen, hanem azt, hogy ő is abba a körbe tartozott, akik szerinte alkalmasak lennének, s akikből majd kikerülhet a következő két évtizedben egy új vezető. Azt is elmondta még a kegyelmi ügyről, hogy az ítélőképesség hiánya fájt neki igazán, hogy a köztársasági elnök azt hitte, felülbírálhatja a bíróság ítéletét, és hogy két erős oszlopot ütött ki az ügy.

Matolcsy és az MNB-s ügy kapcsán hosszan beszélt arról, hogy erős érzelmi viszony fűzi a volt jegybankelnökhöz, szerinte rengeteget köszönhet neki az ország, többször is megmentette a gazdaságot. Egy új szerkezetű gazdaság, ütésálló, fejlődésre képes gazdaságot hozott létre szerinte Matolcsy. Azt mondta, nem lát tisztán az MNB ügyében, zajlik a felderítés, és szerinte nem néz ki jól a helyzet, mert „nem azt látom, amit szeretnék”. Szerinte mértéktartás és méltányosság kell Matolcsy megítélésében, viszont ha kiderül, hogy egy forint is szabálytalanul tűnt el, akkor valakinek szorulnia kell.

Magyar Péterről Orbán nem volt hajlandó érdemben nyilatkozni, elismételte, hogy az ő kihívója Brüsszel, és a Tiszát Brüsszelből irányítják. Magyar Péterrel így biztosan nem fog leülni vitatkozni, mivel ő Brüsszellel vitatkozik.

A kormányfő beszélt arról is, hogy az az álma, hogy Magyarországot hitelezővé váljon, amely másnak ad kölcsönt, és nem ő kér kölcsön. Azt is elmondta, azért engedi 5 százalékra a költségvetési hiányt, mert nem akar feladni egyetlen célt sem, amit kitűzött 2002-ben. Lehetne 3,7 százalékos hiányt csinálni, de akkor mit adunk fel? – tette fel a kérdést Orbán.

Az interjúban még olyan érdekes mozzanatok történtek, mint például:

  • Orbán tudta előre, hogy meg fog tudni állapodni Trumppal a szankciómentességről, majd ezt úgy pontosította, hogy „kigondolta”, hogy ez meg fog történni, mivel Trump egy üzletember;
  • a szankciómentesség addig szól, amíg Trump az elnök és Orbán a miniszterelnök;
  • amerikai beruházásokról is megállapodtak, azokról viszont azért nem kommunikált az amerikai külügy, mert ő az elnökkel állapodott meg, a külügy pedig csak egy kvázi adminisztratív szakaszt jelent a képletben;
  • a pénzügyi védőpajzs több elemből is állhat: van, amit a nemzeti bankok használnak egymás között, s van, amit a kormányok, illetve legalább 5 módszer van, a szakértők most dolgozzák ki a részleteket, és nincsen limit;
  • az amerikai LNG olcsóbb lesz, mint amennyiért most veszik például Katartól vagy Azerbajdzsántól;
  • jön a kis- és középvállalkozásokat segítő csomag, 70 milliárdos adócsökkentés érkezik;
  • a 2024-es, a 2025-ös és a 2026-os évben mind 5 százalékos hiánycéllal kalkuláltak.

A beszélgetés végén Orbán Viktor azzal búcsúzott, hogy jön még máskor is, feltéve, ha az ATV nem fogad el külföldről pénzt.

2026-os országgyűlési választásokATVDonald TrumpFideszLázár JánosMagyar PéterOrbán ViktorRónai EgonVlagyimir Putyin