A magyar építészetről szóló törvény módosításával az Országgyűlés nemzeti emlékhellyé nyilvánította a Szegedi Dómot és a Dóm teret „a város sorsát a szívén viselő” Klebelsberg Kunó egykori kultuszminiszter előtt tisztelegve.
A szavazás előtt Mihálffy Béla (KDNP) a Parlamentben elmondta, a Dóm és a Dóm tér nem csupán Szeged jelképe, hanem közel egy évszázada a magyar szellemi és kulturális megújulás szimbóluma. Az 1920-as években, a trianoni tragédia után Klebelsberg Kunó felismerte, hogy nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti naggyá hazánkat. A Szegedi Dóm, a környező egyetemi épületek, a nemzeti emlékcsarnok és a Dömötör-torony a hit és az oktatás ügyét egyszerre szolgálják, közel egy évszázad alatt nemzedékek sorának adtak hitet és erőt. Ma is arra tanítanak, hogy a nemzeti kultúra és közös hit a magyarság fennmaradásának záloga.
Hozzátette, a Szegedi Dóm és Dóm tér nem csupán építészeti remekmű, hanem kőbe vésett hitvallás arról, hogy a magyar nemzet a legsúlyosabb sorstragédia után is képes újjászületni.
Földi Judit (DK) a Dóm és Dóm tér kiemelkedő vallási és kulturális jelentőségét hangsúlyozta és jelezte: támogatják a javaslatot. Dócs Dávid (Mi Hazánk) szintén támogatásukról biztosította a javaslatot.