Agrártrendek 2026 című konferencián járták körül csütörtökön a főleg a dél-alföldi gazdálkodókat érintő kihívásokat a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán.
Mikó Edit, a kar dékánja megnyitójában azt mondta, felmerült benne a kérdés: mi lett volna ennek a konferenciának a címe tíz, húsz, harminc, ötven vagy akár száz évvel ezelőtt?
– Tíz évvel ezelőtt valószínűleg a precíziós gazdálkodás, a klímakockázatok és a jövedelmezőség álltak volna a középpontban. Húsz évvel ezelőtt az Európai Unióhoz való csatlakozás és az azt követő időszak kihívásai foglalkoztatták volna leginkább a szakmát: a versenyhelyzet, a támogatási rendszer és a piaci lehetőségek. Harminc évvel ezelőtt, az 1990-es évek második felében a rendszerváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásai kerültek volna előtérbe. Ötven évvel ezelőtt az intenzív mezőgazdaság fejlesztése, a szakképzettség kérdése, valamint az öntözési rendszerek kiépítése és hatékonyabbá tétele jelentette volna a fő témákat. Száz évvel ezelőtt pedig a birtokszerkezet átalakulása, a mezőgazdaság modernizációja, a gabonapiac helyzete és a szövetkezetek kérdései álltak volna a középpontban – sorolta az egyes korok aktuális problémáit, ezzel is bemutatva hogy az agrárium – hiába maradtak az alappillérei a növénytermesztés és az állattenyésztés – folyamatosan alkalmazkodni kényszerül az adott kor gazdasági és az utóbbi években természetföldrajzi változásaihoz.
– Az Agrártrendek 2026 konferencia fő célja, hogy immár harmadik alkalommal is az aktuális, legfontosabb agrárszakmai kérdéseket járja körül. A rendezvényen minden évben arra törekszünk, hogy a mezőgazdaságot érintő legfrissebb kihívásokra és trendekre adjunk választ. A konferencia elsődleges célközönsége a Dél-Alföldön gazdálkodók köre. Számukra szeretnénk olyan gyakorlati megoldásokat és elméleti tudást átadni, amelyek valódi segítséget nyújtanak a mindennapi gazdálkodásban – mondta Hupuczi Júlia főiskolai docens. A konferencia szervezője hozzátette, hogy fontos kérdés, hogy a fiatalok, különösen a diákok mennyire kapcsolódnak be az agrárszektorba, illetve milyen irányba haladnak a legújabb trendek.
– A programban ezért kiemelt szerepet kap a Dél-Alföld vízhelyzete, ugyanakkor foglalkozunk a generációváltás kérdésével, a növényvédelemmel, valamint az általános gazdálkodási kihívásokkal is. Az idei konferencián jellemzően tudományosabb megközelítésű előadások várhatók. A korábbi évektől eltérően idén nem szerepelnek céges prezentációk, helyettük egyetemi oktatók, kutatók, társegyetemek szakemberei, valamint az adott szakterületek elismert képviselői tartanak előadásokat.
Kurusa Tamás a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Csongrád-
Csanád Vármegyei Szervezete elnöke, a Hód-Mezőgazda Zrt. termelési vezérigazgató helyettese több szemszögből is látja az agrárium jelenlegi helyzetét. Ezeket Kihívások és célok egy működő nagy gazdaság életében címmel osztotta meg: – Az Agrártrendek konferenciát minden évben az aktuális kihívásokra építjük, és ez idén sincs másként. Számos témát érintünk: foglalkozunk a nagygazdaságok helyzetével és nehézségeivel, különösen az Alsó-Tisza-vidék vízügyi állapotával összefüggésben. Emellett szó lesz a bankszektorról, a gazdasági környezetről, a generációváltás kérdéséről, valamint növénytermesztési, talajhasználati és alternatív növényekkel kapcsolatos témákról is. Igyekszünk minél szélesebb körben megszólítani a mezőgazdaságot érintő szakembereket, ugyanakkor vannak olyan témák – például az Alsó-Tisza-vidék vízügyi helyzete –, amelyek nemcsak a mezőgazdaságban dolgozók számára fontosak, hanem a laikus közönségnek is hasznos, jövőbe mutató információkat nyújthatnak – árulta el. Hozzátette, hogy a konferenciaszervezők elsődleges célja továbbra is a mezőgazdasági szakemberek megszólítása.
– Az én szerepem inkább gondolatébresztő jellegű lesz, a generációváltás témakörét érintem. Bár ez a kérdés az Agrártrendek konferencián részletesebb metodikával is megjelenik, szeretnék néhány olyan szempontot felvetni, amely további gondolkodásra ösztönzi a hallgatóságot – tette hozzá.