A vízről kérdezte egy kislány Lázár Jánost kecskeméti fórumán. Választ nem kapott. Az ivóvíz kérdése Csongrád-Csanád megyében is központi kérdés, vannak települések, ahol az ivóvíz arzéntartalma a megengedett háromszorosa.
Egy kislány kérdést tett fel Lázár János építési és közlekedési miniszternek a Lázárinfó Expressz kampánykörút kecskeméti állomásán – számolt be róla a 444. A gyermeket a nagymamája vitte el az eseményre, ahol így fordult a miniszterhez: „Üdvözlöm, miniszter úr! Mikor lesz már vizünk?”
Miután a miniszter visszakérdezett, a kislány pontosította a helyzetet: elmondta, hogy egyszer már azt hitte, megoldódott a probléma, mert az édesanyja hazaért és tudott teregetni, de amikor kiderült, hogy mégsem, sírni kezdett amiatt, hogy továbbra sincs víz.
Lázár ezután megkérdezte, hogy végül lett-e víz, amire a gyerek nemmel válaszolt. A miniszter arra is kíváncsi volt, mi okozza a vízhiányt; a kislány szerint „a földesek elvették”. Erre Lázár úgy reagált, hogy később visszatérnek a kérdésre, és megpróbálják a képviselők segítségét kérni az ügy tisztázásához.
Csongrád-Csanád vármegyében Makó és további hét település – Ferencszállás, Földeák, Kiszombor, Klárafalva, Makó-Rákos, Maroslele és Óföldeák – vezetékes ivóvize jelenleg sem felel meg az egészségügyi előírásoknak, ami több mint 32 ezer embert érint.
2012 óta összesen mintegy 5 milliárd forintot fordítottak – nagyrészt uniós forrásból – az ivóvíz minőségének javítására. Bár két pályázati program is lezajlott, ezek csak részleges eredményeket hoztak: a korábbi 17 érintett településből ma már „csak” nyolcban magas az ivóvíz arzéntartalma. Jelenleg az országban egyedül ebben a térségben nem felel meg a vezetékes ivóvíz az uniós és hazai szabványoknak.
A makói vezetékes ivóvíz arzéntartalma a megengedett határérték több mint háromszorosa: míg a WHO és az Európai Unió irányelvei szerint legfeljebb 10 mikrogramm/liter lehetne, a mérések 35–39 mikrogramm/liter közötti értékeket mutatnak. A kutatások szerint a tartósan magas arzéntartalmú víz fogyasztása növeli a daganatos megbetegedések kockázatát. Bár az elmúlt években több víztisztítási beruházás és pályázat is indult a térségben, ezek egyike sem hozott tartós megoldást, így az ivóvíz minősége továbbra sem megfelelő.
Egy makói Lázárinfón szót kaptak a makói aPont aktivistái. Felhívták rá ők is a figyelmet, hogy Makón és a környező falvakban a határérték felett van az ivóvíz arzén tartalma, ezt nem ők állítják, hanem a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ. Pedig elköltöttek rá 5 milliárd forintot és még sincs arzénmentes víz a lakosságnak. Azt is felidézték, hogy 2017-ben Lázár János még a felelősök börtönbe küldését ígérte. A miniszter ezen ponton a színpadra hívta a polgármestert, aki elmondta, a kormányhoz kerül az egész ivóvízminőség-javító projekt és a Nemzeti Vízművek felel majd érte. Valójában szerinte iható a víz, csak az uniós határérték túl alacsony. Az is elhangzott, hogy 30 milliárd forintért építenék ki új hálózatot, ami által arzénmentes lenne a víz. Lázár cinikusan azt is megjegyezte, hogy nem fog biológusokat feljelenteni, amiért nem tudják kiirtani a baktériumot a hálózatból (ami éppen emiatt nincs rákötve a háztartásokra és ezért isszák még a régi vizet).
A témáról egy régebbi lakossági fórumon is szó esett, ahol Ferenczi Gábor, a Tisza Csocsa4-es jelöltje az ivóvíz minőségével és az arzénszennyezés egészségügyi kockázataival kapcsolatban fogalmazott meg kritikákat. Elmondása szerint a korábbi fejlesztések hibás kivitelezése miatt a probléma mindmáig nem oldódott meg. Hozzátette: a mintegy 5 milliárd új rendszert egy olyan baktériummal fertőzték meg, amelyet nem sikerült kiirtani, ezért szerinte a teljes vízellátó rendszert újra kell építeni a probléma tartós megoldásához.
Ferenczi akkor azt hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlannak tartja a lakossági igények figyelmen kívül hagyását, és úgy véli, valódi válaszokra és érdemi megoldásokra van szükség a térségben.