A történelmi regények szerzője, nőtörténeti kutató csütörtök este a Németh László Városi Könyvtár vendégeként osztott meg számos érdekességet magáról és könyveiről az író–olvasó találkozó résztvevőivel.
A Rizsporos hétköznapok sorozat, A parfümkészítő vagy a Micsoda anyák voltak című könyvek írója elmondta, hogy valósággal falta a történelmi regényeket.
– Prózai oka volt annak, hogy írásba kezdtem: nem találtam magamnak megfelelő olvasnivalót. Viszont motoszkált bennem egy regény, amit megírtam, de az azóta is a fiók mélyén van – árulta el az író, újságíró, blogger, nőtörténeti kutató, miért kezdett bele a regényírásba. A második, majd az azt követő regényei azonban már megjelentek, és ezekkel gyorsan meghódította – legfőképp a női – olvasók szívét.
Budai Lotti jogon diplomázott, de elmondása szerint „elég rossz családi ötlet volt”, hogy oda iratkozott be. Később művészettörténetet, majd divattervezést tanult, ám utóbbinál kiderült, hogy nem tud rajzolni, pedig ez elengedhetetlen volt a szakmához.
– A nők története valóban kimeríthetetlen téma. Néhány kolléganőmmel szoktuk mondani, hogy a nőtörténet olyan, mintha a szekrényünkből folyamatosan hullanának ki a csontvázak. Gyakorlatilag az egész írott történelmet újra lehetne értelmezni női szempontból. Nagyon sokat lendített a történetíráson az, hogy megjelentek a női történetírók, és sok más tudományágnak is kialakultak olyan szegmensei, amelyek kifejezetten erre specializálódtak – a feminista teológiától kezdve a feminista antropológián át egészen a feminista archeológiáig. Sajnos a „feminista” szó kissé leamortizálódott, mert sok mindent hozzátettek, amit valójában nem jelent, és gyakran szokás mindenért, ami a kapitalizmus miatt nem működik a világban, a feminizmust okolni. Pedig ez nem arról szól, hogy nézzük meg, melyik területen lehet a férfiakat hibáztatni, hanem arról, hogy mit veszítettünk el amiatt, hogy bizonyos nézőpontokat figyelmen kívül hagytunk. Ezek olyan kutatási területek, amelyek mindenkit gazdagítanak. Szerintem minden olyan férfi feminista író, aki úgy gondolja, hogy a nők vele egyenértékűek, és nem kifejezetten nőgyűlölők – árnyalta a feminizmus fogalmát az írónő.
– Az az állítás, hogy soha nem volt még ilyen jó a nőknek, és a feminizmus mindent elért, nem egészen igaz. Hiszen az, hogy dolgozhatok otthon és a munkahelyen is – tehát elvégezhetem a fizetetlen és a fizetett munkát is –, én nem nevezném mindennek. Sok példát lehetne sorolni arra, miben nem valósult még meg az egyenjogúság. Kezdve azzal, hogy ha úgy döntök, nem vállalok gyereket, akkor a kormány, a szomszéd néni és az egész társadalom „értem jön”, és nem a férfiakért. Nyolcvan százalékkal nagyobb eséllyel szenvedek balesetet a saját autómban, csak mert a biztonsági övet olyan bábukra tervezték, amelyeket férfiakról mintáztak. Ha orvoshoz megyek, gyakran csak egy évvel később kapok diagnózist, mint egy átlagos férfi, mert a tüneteimet hisztériának bélyegzik. Ha pedig diagnózist kapok, olyan gyógyszert írnak fel, amelyet férfiakon teszteltek, mivel a ’90-es évekig nem kellett nőket bevonni a gyógyszerfejlesztésbe – hormonális változásaik „zavarták” volna az eredményeket, és ez így egyszerűbb volt az orvostudománynak. Végtelenségig lehetne sorolni, hol nincs még meg a teljes egyenjogúság. Én úgy gondolom, ez leginkább abban mutatkozik meg, hogy a nőknek sokszor ma sem adatik meg, hogy valóban élvezhessék az életet. A munka–magánélet egyensúlya a férfiaknál a munka és a hobbi közti egyensúlyt, míg a nőknél a munka és az otthoni munka egyensúlyát jelenti. A következő lépés az lenne, hogy kiragadjuk ebből a tudatállapotból a nőket.
Budai Lotti a napokban tette közzé, hogy MeNŐk címmel kártyajátékot fejlesztett.
– Január elsején otthon ültem, és a semmiből jött az ötlet: a világnak kellene egy feminista „autós” kártya. Gyerekkorunkból emlékezhetünk: az autós kártyák főleg fiúknak készültek, autók voltak rajtuk, és össze lehetett hasonlítani, melyiknek nagyobb a hengerűrtartalma. Én ezt álmodtam újra híres nőkkel, hiszen a legjobban azok a történetek ragadják magukkal az embereket, amelyek kifejezetten női életutakkal és személyes történetekkel foglalkoznak – akkor is, ha híres nőkről van szó. Kiválogattam 42 híres nőt – írókat, harcosokat, művészeket, tudósokat –, terveztem belőlük 42 kártyalapot, és most van egy játékom, ahol öt kategóriában minden lapon szerepel a nők rövid története. A lapok különféle módon „ütköztethetők”, sőt kicsit bonyolultabban is, mint az egykori autóskártyában, mert beépítettem más elemeket is, így lehet taktikázni – vázolta az írónő a játék jellemzőit.
Budai Lotti Rizsporos hétköznapok című Facebook-oldalán a női divattal kapcsolatban oszt meg érdekességeket. Történelmi regényeihez alapos kutatást végez, de ezek eredményeinek csupán mintegy 30 százalékát építi be a történetekbe. Úgy tartja, a történelmi regényírás titka, hogy a szerző ne azért írjon bele valamit, mert kikutatta.
Azt is elárulta, hogy következő regényötlete már formálódik: az Oszmán Birodalom szultánnéinak korában játszódik majd. A történetet még nem dolgozta ki teljesen, de annyit már tud, hogy a háremben lesz egy női ízmester is – bár a valóságban a szakácsok férfiak voltak.