Nincs még karácsony, de máris feldíszítette valaki az Ótemplom parkjának rejtett zugában álló fenyőfát.
Elszakadt a cérna annál a vásárhelyinél, aki az Ótemplom védfalának régi átjárójában közlekedve azt tapasztalta, hogy a Sarokház templom felőli lépcsőházrészén rengeteg az elszórt csikk.
Aki ismeri a környéket, tudja: ezen a félreeső részen szívesen üldögélnek fiatalok és idősebbek, akik a nyilvánosság elől elbújva fogyasztanak mindenfélét – a péksüteménytől kezdve minden más elképzelhető dolgokig.
A fiatalabbak sörözni és cigarettázni járnak ide, de ugyanezt teszik az idősebbek is, korra és nemre való tekintet nélkül. A szétdobált sörös- és energiaitalos dobozokat a gyűjtögetők hamar összeszedik, de a csikkeket alig szedi fel valaki. Olykor azok, akik dohányoznának ugyan, de cigarettára nem mindig jut nekik – főleg a hónap végén.
A csikkek látványa egyáltalán nem illik a szakrális környezethez, amit valaki határozottan szóvá is tett – igaz, úgy, hogy jobb híján a fenyő ágaira akasztotta felszólítását.