A Magyar Honvédség fejlesztésének újabb mérföldkövéhez érkezett: a Zrínyi Miklós laktanyában ünnepélyesen letették a Lynx harcjárművekhez kapcsolódó szimulációs kiképzőközpont alapkövét. Az eseményen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Kajári Ferenc altábornagy is hangsúlyozta a modern haditechnika és a korszerű kiképzés jelentőségét, miközben a csípős hidegben meglepetésvendégként egy kisváros alpolgármestere is feltűnt a pálya szélén.
Fontos mérföldkőhöz érkezett a Magyar Honvédség fejlesztése Hódmezővásárhelyen: a Zrínyi Miklós laktanyában ünnepélyes keretek között tették le a Lynx harcjárművekhez kapcsolódó szimulációs kiképzőközpont alapkövét. A csípős, hideg idő ellenére rangos politikai és katonai vezetők vettek részt az eseményen, amely a honvédség modernizációjának egyik meghatározó állomását jelenti.
Az alapkőletételen beszédet mondott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, valamint Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese, de szót kapott Hattyár István ezredes, a dandár parancsnoka is.
Mint mostanában minden kormányhoz kötődő rendezvényen, itt is megjelent dekorációs elemként Czirbus Gábor, Makó alpolgármestere is, akinek nagyjából annyi feladata volt, hogy lilára fagyjon a pálya szélén a zimankós hidegben.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszédében hangsúlyozta, hogy az elmúlt években a rendszerváltozás óta nem látott mértékű fejlődésen ment keresztül a Magyar Honvédség. A haderőfejlesztési program eredményeként korszerű haditechnikai eszközök érkeztek a csapatokhoz, leváltva az elavult, rossz állapotban lévő technikát. A modernizáció ugyanakkor nemcsak az eszközpark megújulásáról szól, hanem az állomány megerősítéséről, a toborzásról, a kiképzés fejlesztéséről és az infrastruktúra korszerűsítéséről is. A miniszter kiemelte: évtizedek óta nem épült új laktanya Magyarországon, ezért különösen nagy jelentősége van annak, hogy most egy speciális rendeltetésű kiképzőlétesítmény alapkövét helyezik el.
A vásárhelyi katonai középiskola építésének megtorpanásáról jótékonyan hallgatott.
A honvédelmi miniszter kitért a Lynx harcjármű szerepére is, hangsúlyozva, hogy bár külsőre sokak számára harckocsinak tűnik, valójában egy páncélozott gyalogsági harcjárműről van szó, amelynek elsődleges feladata a katonák biztonságos szállítása és támogatása a harctéren. A Rheinmetall által gyártott Lynx a kategóriájában a világ egyik legmodernebb eszköze, amelyet elsőként a Magyar Honvédség rendszeresített. Magyarország ezzel nemcsak az eszköz alkalmazásában, hanem a hozzá kapcsolódó kiképzési és harcászati képességek kiépítésében is élen jár.
Kajári Ferenc altábornagy felszólalásában felidézte, hogy a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program 2016-os elindításakor az egyik legfontosabb célkitűzés a nehézdandár-képesség újjáépítése volt. Ennek megvalósításában kulcsszerepet játszik a Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár, ahol elsőként rendszeresítették a KF41 Lynx gyalogsági harcjárműveket. Hangsúlyozta, hogy a korszerű technika önmagában nem elegendő: ütőképes képesség csak jól felkészített, a rendszereket alaposan ismerő állománnyal és megfelelő infrastruktúrával együtt jöhet létre.
Az altábornagy méltatta a hódmezővásárhelyi dandár állományának munkáját, amely a Lynx Pilot Program keretében nemcsak a harcjárművek kezelését sajátította el, hanem részt vett az új harceljárások kidolgozásában, a kötelékkiképzések végrehajtásában, valamint az új kiképzési rendszerhez kapcsolódó értékelő és validációs gyakorlatokon is. Kiemelte, hogy az infrastruktúra fejlesztése terén is jelentős előrelépések történtek, amelyeket most a szimulációs központ építése tovább erősít.
A rendezvényen beszédet mondott Hattyár István ezredes, a dandár parancsnoka is, aki személyes hangvételben mondott köszönetet elöljáróinak a belé vetett bizalomért. Hangsúlyozta, hogy a készülő szimulációs központ a közeljövőben kiemelkedő jelentőséggel bír majd a dandár életében. A katonák korszerű számítógépes rendszereken és valósághű szimulátorkabinokban sajátíthatják el a Lynx harcjárművek harcszerű alkalmazásának alapjait, illetve tarthatják szinten és fejleszthetik képességeiket.
Hattyár István rámutatott arra is, hogy a nehéz technikával végrehajtott kiképzés jelentős logisztikai és erőforrás-igénnyel jár. A szimulációs központ lehetővé teszi, hogy a kezelőszemélyzet a laktanyán belül, mindössze néhány perc sétára gyakorolhasson, jelentősen csökkentve a kiképzés költségeit és időigényét. Megemlítette azt is, hogy a Lynx-program már a tartalékos állomány számára is új lehetőségeket nyit, hiszen a NATO-keretek között tervezett Active Hussars 2025 gyakorlat során számukra is elérhetővé vált a Lynx harcjárművekre történő kiképzés.
Az ünnepség zárásaként időkapszulát helyeztek el az alapban. A kapszulába többek között bekerült a Magyar Honvéd magazin aktuális száma, a szimulációs központ építési engedélye, egy Lynx KF41 harcjármű makettje, a Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár felvarrója, valamint az első gránátos zászlóalj emlékérméje. Az időkapszulába Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Kajári Ferenc altábornagy és Hattyár Ferenc ezredes helyezett el egy-egy érmét, majd hozzájuk csatlakozott Sárkány Márk, a BUILD IT Mérnökiroda ügyvezető igazgatója, hogy elhelyezzék a kapszulát és az alapkövet. Ezzel hivatalosan is kezdetét vette a Lynx szimulációs központ építése.