Élő libákkal, hagyományos Márton-napi ételekkel, kézműves foglalkozással és népi időjóslással várták a gyerekeket péntek délután a hódmezővásárhelyi népművészeti tájházban. A BFMK rendezvényén a hagyományok felelevenítése mellett a közös élményeké és persze a libás finomságoké volt a főszerep.
A libák gágogása, a kemence melege és a készülő ételek illata fogadta péntek délután, már sötétedés után azokat, akik ellátogattak a hódmezővásárhelyi népművészeti tájházba. A Márton-napi mulatságon a legkisebbek nemcsak a jeles naphoz kapcsolódó népszokásokkal ismerkedhettek meg, hanem testközelből láthattak élő libákat, kézműveskedhettek, és természetesen a hagyományos libás ételeket is megkóstolhatták.
A rendezvény nagy vonzereje szokott lenni a libasimogató, és ez idén sem volt másként, hiszen a városi gyerekek számára különleges élmény, ha élőben találkozhatnak azokkal a jószágokkal, amelyek a Márton-napi hagyományok középpontjában állnak. Idén sajnos a madárinfluenza miatt azonban a megszokottnál szigorúbb szabályokhoz kellett alkalmazkodni, a korábbi években megszokott libaterelés elmaradt, és a szárnyasokat is fokozott óvatossággal mutatták be.
– Ettől függetlenül a gyerekeknek nagyon fontos dolog, hogy egyáltalán élő libát látnak – mondta Sonkoly Ágnes, a BFMK rendezvényszervezője. Hozzátette, a hagyományos programok közül a libás ételek kóstolása sem marad el, a kemencében már javában készültek is a finomságok – sült alma és sült tök -, mire a vendégek a mesét követően hozzájuk érkeztek.
Sonkoly Ágnes beavatott minket a Márton-napi hagyományok hátterébe is. Mint elmondta, a Márton-nap a néphagyományban a gazdasági év egyik fontos állomása volt. A betakarítás már véget ért, a jószágok elérték a megfelelő súlyt, így a karácsonyi ünnepkör előtt ez volt az első olyan alkalom, amikor bőségesen kerülhettek finomságok az asztalra. A libasült mellett az újbor megkóstolása is ehhez az időszakhoz kötődött.
A tájházban igyekeztek mindezt a mai gyerekek számára is kézzelfoghatóvá tenni. Sonkoly Ágnes szerint a jeles napok megünneplése azért fontos, mert a hagyományok így válhatnak a következő generációk számára is maradandó élménnyé.
A hagyományőrzésnek az a lényege, hogy ragaszkodjunk a múltunkhoz
– fogalmazott.
A rendezvényen az Oldalkosár utcai óvoda Körte csoportja egy vidám táncelőadással örvendeztette meg a jelenlévőket. Bár Márton-nap november 11-re esik, az idei egy hétköznapon lesz, ezért az ovisok szüleinek kérésére is időzítették a rendezvényt péntekre.
A Márton-napi hagyományokhoz Szent Márton legendája is szorosan kapcsolódik. A történet szerint a katonából lett püspök a püspökké választása elől egy libaólban próbált elrejtőzni, ám a hangos gágogás elárulta. A legenda így magyarázza a libák és a Márton-nap különleges kapcsolatát.
Persze a tájházban nemcsak a történetek, hanem az ízek is előtérbe kerültek. Sipos Róbert hagyományőrző, és párja, Ariel gondoskodott az ételekről, és már a felsorolástól is összefutott az ember szájában a nyál. A menü középpontjában a ludaskása állt, amely libaaprólékból, szárnyból, nyakból, hátból és egyéb részekből készült alaplével, majd rizzsel főzve került az asztalra.
– A népi rigmus szerint: aki libát nem eszik, egész évben éhezik – idézte fel Sipos Róbert, aki a ludaskása mellett lilahagymás libazsíros kenyérrel és savanyú káposztával is készült. Az ételsort egy korty újborral lehetett leöblíteni.
A kemencében közben alma és sütőtök sült. – Az idei tökök a szárazság miatt kisebbre nőttek a megszokottnál, az ízük sem olyan, mint kellene, ezért egy kis mézzel és cukorral igyekeztünk még ízletesebbé tenni őket – avatott be a hagyományőrző a finomság titkába. Az almára pedig fahéjas cukor került ugyanebből az okból.
A finomságok után a gyerekeket kézműves foglalkozások várták, természetesen libás tematikával. A foglalkozást Balassi Mariann vezette, aki Algyőről érkezett a tájházba.
A Márton-nap az evés-ivás mellett az időjárás megfigyeléséről és a télre vonatkozó népi jóslatokról is szólt. Sonkoly Ágnes a régi megfigyelések közül kettőt is felelevenített: ha Márton napján kemény fagy van, enyhe tél várható, ha viszont a liba sárban tocsog, kemény télre lehet számítani.
A liba csontjából is próbáltak következtetni az előttük álló hónapokra. Ha a megsült liba combcsontja barnás színű volt, enyhébb telet vártak, a fehér csont viszont hideg időt jelzett. A rendezvényszervező szerint ezek a népi megfigyelések nem egyszerűen babonák voltak, hanem az állatvilág alapos megfigyelésén alapultak.
A péntek délutáni tájházi program láthatóan nagy élményt okozott a kisebbeknek, akik a gágogó libák, a kemencében sült finomságok és a kézműveskedés jóvoltából maguk is részeseivé válhattak egy igazi, hamisítatlan Márton-napi mulatságnak.