Őseink látták így utoljára, fű nélkül, csak gazzal felverve a Bocskai utcai körtöltésszakaszt, amelyen nemrégiben lenyírták a füvet, s ami maradt, az a nagy hőségben teljesen kipusztult. A városban máshol is a fűnyírás áldozata lett az addig a földet fedő gyep.
A hódmezővásárhelyi körtöltést és a hozzá tartozó árvédelmi falat 1879 és 1881 között építették. A munkálatokat közvetlenül a hatalmas pusztítást végző 1879-es szegedi nagy árvíz után, 1879. június 4-én kezdték meg, s eleink voltak azok, akik először – és azt hitték, utoljára – látták mindenféle fű nélkül a töltés Bocskai utcai szakaszát.
A mostani nagy meleg és a töltésen – igaz, még a forróság előtt – végzett fűnyírás miatt azonban megismétlődött a történelem: csak egy kis gaz maradt a töltésen, amelynek nincs természetes vízutánpótlása, viszont egész nap ki van téve a napsütés tűző erejének.
Aki nyitott szemmel jár a városban, az szintúgy azt látja, hogy ahol lenyírták még az Európa fölé érkezett hőkupola bekövetkezte előtt a füvet, ott az teljesen kiszáradt, a fű megsemmisült, s csak az maradt meg, ami alatta volt – azaz a puszta föld.
A szakirodalom szerint 30 °C feletti tartós hőségben általában nem ajánlott füvet nyírni, különösen akkor, ha a gyep nincs rendszeresen öntözve.
A szakmai ajánlások szerint:
- 30 °C felett, különösen kánikulában, érdemes elhalasztani a fűnyírást, amíg enyhébb idő nem érkezik.
- Ha mégis muszáj nyírni (például közterületen vagy biztonsági okokból), csak a fű felső részét szabad levágni. Egyszerre legfeljebb a fűszál hosszának egyharmadát célszerű eltávolítani.
- Magasabbra kell állítani a fűnyírót (általában 6–8 cm-es tarlómagasság javasolt). A hosszabb fű árnyékolja a talajt, csökkenti a párolgást és védi a gyökérzetet.
- Nem célszerű gyakran nyírni. Hőségben a fű növekedése lelassul, így akár 2–3 hetet is lehet várni a következő nyírással, az időjárástól és a növekedés ütemétől függően.
- Ha a gyep kiégett, sárgul vagy vízhiányos, a nyírás tovább fokozhatja a stresszt, ezért ilyenkor inkább kerülni kell.
Az sem mindegy, mikor történik a fűnyírás:
- a legjobb kora reggel vagy késő este, amikor már nem tűz erősen a nap;
- a déli, legmelegebb órákban végzett fűnyírás a leginkább megterheli a gyepet.
Ha egy gyepet rövidre nyírnak közvetlenül egy hőhullám előtt, és azt nem öntözik, a talajt addig árnyékoló fű eltűnik, a talaj sokkal jobban felmelegszik, nő a párolgás, és a gyep könnyebben kiszáradhat vagy kiéghet. Ez különösen igaz a sekély termőrétegű, öntözetlen területeken, például töltéseken vagy közterületi rézsűkön.
De nem minden esetben kizárólag a fűnyírás okozza a gyep kipusztulását. Ebben szerepet játszhat a tartós csapadékhiány, a talaj típusa, az öntözés hiánya, a gyep fajtája és a rendkívüli hőség együttes hatása is. A túl alacsonyra és rossz időben végzett fűnyírás azonban jelentősen növelheti a kiszáradás kockázatát.