A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány több mint 1500 állami földbirtokot kapott vagyonkezelésbe, amelyeket a szabályok szerint akár bérbe is adhat.
Karácsony előtt, szinte észrevétlenül módosította a kormány a földhasználatra vonatkozó szabályokat: egy salátatörvény részeként olyan jogszabályváltozások léptek hatályba, amelyek alapjaiban alakíthatják át a termőföldek sorsát. A Népszava szerint a módosítások egyik legnagyobb nyertese a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány (JNFA), amelynek kuratóriumi elnöke Lázár János, az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetője.
A lap szerint a törvénymódosítás eredményeként több mint 1500 állami birtoktest került az alapítvány vagyonkezelésébe, döntően olyan földterületek, amelyeket eddig a büntetés-végrehajtási intézetek használtak mezőgazdasági célokra. Ezeken a földeken a rabok dolgoztak, a termelés pedig a börtönök élelmiszer-ellátását is szolgálta, miközben a foglalkoztatás a reintegrációt segítette.
A Népszava úgy számol, hogy az újonnan átadott területekkel a JNFA által kezelt földvagyon közel megduplázódott, összesen mintegy 8–8,5 ezer hektárra nőhetett. A földek jellemzően nagy, egybefüggő területek, ami nemcsak a gazdálkodást könnyíti meg, hanem az értéküket is jelentősen növeli. A módosítás révén az alapítvány határozatlan időre, ingyenesen kapott vagyonkezelői jogot, így ezek a földek tartósan kikerültek az állam közvetlen ellenőrzése alól.
A lap emlékeztet: amikor az alapítvány 2021-ben létrejött, Lázár János még hangsúlyozta, hogy nem cél az állami vagyon privatizálása, és a mezőhegyesi Ménesbirtok esetében sem erről van szó. Jogilag most sem tulajdonátruházás történt, ám a Népszava szerint a kialakult helyzet sok tekintetben a tulajdonosi jogokhoz hasonlít.
A most elfogadott törvénymódosítás azonban egy újabb fontos változást is hozott: az alapítvány immár jogosult arra, hogy a kezelésébe került földeket harmadik személyek használatába adja, vagy hasznosítás céljára átengedje. Ez korábban kifejezetten tiltott volt. A Népszava szerint ez megnyitja az utat afelé, hogy idővel külső szereplők – akár piaci alapon – jelenjenek meg az eddig állami kézben lévő, jórészt börtönök által használt földeken.
A cikk kiemeli: az ilyen együttműködési megállapodások esetében nem kell alkalmazni a földtörvény előhaszonbérleti szabályait. Ez azt jelenti, hogy a helyi és fiatal gazdák, valamint a szomszédos földhasználók elveszíthetik törvényben biztosított elsőbbségüket. Ráadásul a haszonbérleti díj akár a piaci árnál alacsonyabb is lehet.
A Népszava több kérdést is felvet: mi indokolta a földek alapítványhoz kerülését, mi lesz a büntetés-végrehajtási cégek eddigi szerepével, és milyen célra kívánja az alapítvány hasznosítani az új földvagyont. A lap megkereste az érintett állami és intézményi szereplőket, ám érdemi válasz csak a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától érkezett, amely jelezte: a jogszabályokat végrehajtják, de azok tartalmát nem kommentálják.