A kristálytiszta víz alján jól láthatók a kagylók és a halak, s már horgászok is megjelentek a mártélyi, most is festői, kora tavaszi Tisza-parton.
A meder egy részét még vékony jégréteg borítja, más szakaszairól azonban már leolvadt. Itt jól megfigyelhető, hogy ha a víz hónapokig háborítatlan marad, mennyire tiszta tud lenni: a sekélyebb részeken átsejlenek a halak és a kagylók is.
A felhők visszatükröződnek a vízfelszínen, így a parton állók egyszerre láthatják őket fenn az égen és lent, a mederben, míg egy-egy fodrozódás végképp el nem törli a tükörképet.
A természet egyébként még alszik: a vízpartra vontatott, illetve a vízben hagyott csónakokhoz sem nyúlt senki hosszú hónapok óta.
Horgászból azonban akad. Apa és fia a strand felőli résznél vetették vízbe a horgukat, várva a kapásra, és gyönyörködve a természet ecsetre érdemes szépségében.
Nézze meg képeinket:
