2020-ban a Belügyminisztérium megbízást adott a Boston Consulting Group (BCG) tanácsadócégnek arra, hogy dolgozzák ki az egészségügy „stratégiai és komplex átalakítási terveit”. Hogy pontosan mi volt a Fidesz-kormány terve, az nem derült ki, ugyanis 2030-ig titkosították. Most viszont a HVG-nek sikerült megszereznie az eltitkolt tervezetet egy, a 2020-as egészségügyi kormányzathoz közel álló forrásból, aki az ügy súlya és politikai vonatkozásai miatt névtelenséget kért.
A dokumentum több száz oldalas és 53 csomagból áll. A tervezet legérzékenyebb része az, ahogyan a járó- és a fekvőbeteg-ellátás racionalizálását tervezték: a szakrendelők és a kórházak számának drasztikus csökkentését tartották indokoltnak.
a 2019-ben meglévő 108 fekvőbeteg intézményből 70 maradt volna meg 2035-re.
Ez 35 százalékos csökkenést jelent, ami az aktív ágyak számát tekintve 41 ezerről 27 ezerre történő redukáció. A járóbeteg intézmények száma
2019-ban 557 volt, ami 2035-re 221-re csökkent volna, ami 60 százalékos csökkenésnek felel meg.
A HVG több forrása egymástól függetlenül is azt valószínűsítette, hogy ez a drasztikus intézményi átstrukturálási terv lehetett az egyik oka annak, hogy a kormány nem akarta nyilvánosságra hozni a dokumentumot.
A BCG tanulmánya sem egyszerű intézménybezárásokat javasolt, hanem komplex átalakítást az ellátás minőségére hivatkozva. A projektben felvázolt struktúrában az 50 ezer lakosúnál nagyobb településeken fekvőbeteg-ellátó intézményekkel számoltak, az ilyen helyi kórházaknak 30–60 percen belül megközelíthetőnek kell lenniük, és mindegyik rendelkezne járóbeteg-poliklinikával is. Ha egy település 50 ezer lakosúnál kisebb, és nincs ennyi időn belül elérhető helyi kórház, akkor az 50 ezer lakosúnál nagyobb településcsoportokhoz rendelnek egy helyi kórházat. A tervezetben az szerepel, hogy megyénként egy regionális kórház lett volna.
A kórházi struktúra átalakításával együtt a BCG már akkor elengedhetetlennek tartotta a laborok központosítását.
A javaslatcsomag alapján a kórházakat nem számolták volna fel: átalakították volna krónikus betegeket ellátó vagy szociális gondozást nyújtó intézménnyé. Az átalakított intézmények a projekt ismertetése szerint lehettek volna idősek tartós gondozását átvevő, bennlakásos otthonok vagy nappali idősgondozási központok például a demens betegek nappali ellátására, de akár menedékházak „erőszak áldozatainak”, felnőttek és gyerekek számára egyaránt alkalmas helyként.
A több száz oldalas tanulmányban a BCG szinte minden területen reformot javasolt. Már arra is nyolc intézkedéscsomagot dolgozott ki, hogy miként kellene új alapokra helyezni a finanszírozást.
A HVG birtokában lévő reformtervben azzal számoltak, hogy a teljes átalakításhoz szükséges pluszberuházások évente 230-270 milliárd forintot igényeltek volna 2020 és 2026 között. Azt is megjegyzik a terv kidolgozói, hogy ennek a kezdeti nagyobb költségnek egy része a 2021–2027-es uniós költségvetés keretében akkor még érkező EU-s forrásból fedezhető lett volna.
A lap forrásai szerint a titkosítás így azt mutatja, hogy „a javaslat tele van helyes megállapításokkal, csak a harmadik fél, jelen esetben az összes választó elől ezért inkább elrejtik”.