Vándordíjat és örökös tagságot kaptak a legtöbb könyvet kölcsönző vásárhelyi olvasók. A 2021 óta létező elismerést az idén Gaál Marcell nyerte el 220 kikölcsönzött kötettel, míg a felnőttek közt Kiss Judit nyugalmazott magyar-történelem-testnevelés szakos tanár 209 kikölcsönzött kötettel.
A Magyar Kultúra Napja körül adják át 2021 óta a legtöbb könyvet a Németh László Városi Könyvtárból , illetve a Pósa Lajos Gyermekkönyvtárból kikölcsönzött olvasóknak. Az idén a legtöbb, összesen 209 könyvet a felnőttek közül Kiss Judit nyugalmazott magyar-történelem-testnevelés szakos tanár kölcsönözte ki, míg a gyermekkönyvtár olvasói közül még ennél többet, összesen 220-at Gaál Marcell. Az utóbbi nem volt jelen a tegnapi vándordíj átadáson.
– Próbálok mindig olvasni, gyakran választok politikai témájú, illetve a régi szakmámhoz kapcsolódó műveket is, hiszen magyar–történelem–testnevelésszakos végzettségem van. A könyvek nagy részét – bátran mondhatom – el is olvasom. Ez az igazság – mondta Kiss Judit. Hozzátette, hogy az olvasás szeretete gyerekkorából ered. – Édesanyám és édesapám mindig meséltek nekünk. Később, amikor megszületett a lányom, már neki is olvastam – a Gőgös Gúnár Gedeont, az Öreg néne őzikéjét –, majd az unokámnak is. Általános iskolásként is nagyon érdekelt az irodalom, gimnáziumban pedig rendszeresen szavaltam. Nagy élmény volt számomra Jókai műveit olvasni – még ha volt is, amikor lapoztam –, de a Belényesi igazgató úr kívánságára előadtuk A kőszívű ember fiait. Én Baradlaynét alakítottam. Arany-Tóth Attila édesapja játszotta Kázmért és Ödönt, Lányi Lajos volt Rideghváry Bence, Aranyosi Zsolt is szerepelt, Szabó Ilonka Arankát, Szűcs Jutka Editet alakította. Négy estén át játszottuk a darabot, és az ott megélt élmények később is elkísértek a szavalás során. Akkor éreztem meg igazán a csend erejét – sokan elsírták magukat. Hetedik osztályosként Baradlaynét alakítani úgy, hogy meghatottam az embereket, meghatározó élmény volt számomra – mondta. – Nagyon sok ilyen élmény ért az életem során. Most, nyugdíjas koromban már több időm van, ezért is járok rendszeresen a könyvtárba.
Kiss Judit évtizedek óta könyvtári tag, már főiskolásként is ide járt, hiszen, mindig szüksége volt szakirodalomra.
– Minden nap olvasok. Éjszakánként, mert még most is kint lakom a nyaralóban, ahol mindig akad munka. Az ember ilyenkor már kevesebbet alszik, de könyv nélkül nem tudnék meglenni. Sokszor inkább kikapcsolom a televíziót, és olvasok. Mostanában olvastam a Taipent, valamint Kínáról és az ópiumháborúról szóló könyveket – rendkívül érdekesek voltak. Egy izgalmas korszakba vezettek vissza, különösen úgy, hogy korábban jártam Hongkongban is, és olvasva még jobban megértettem, hogyan hódította meg Anglia a várost. Van, aki csak keveset olvas, és nem jár külön dicséret azoknak sem pusztán azért, akik sok könyvet vesznek kézbe.
Domjánné Szénási Edit könyvtárigazgató azt mondta, nagyon örülnek annak, hogy évről évre javuló számokról számolhatnak be. – Az elmúlt időszakban 403 új taggal bővült a könyvtári közösségünk, és a kölcsönzött kötetek száma is öt százalékkal emelkedett az előző évhez képest: olvasóink több mint 46 ezer könyvet vittek haza. Ha az összesített adatokat nézzük, mind a felnőtt-, mind a gyermekkorosztályban kiemelkedő számokat látunk. A legaktívabb olvasói csoport a 7–14 év közötti korosztály, vagyis a kisiskolások és a felső tagozatos diákok. Úgy gondolom, ez szorosan összefügg a gyermekkönyvtári olvasóklub tevékenységével. A legnépszerűbb kötetek listája is ezt támasztja alá: Dániel András Kuflik sorozata továbbra is a legkedveltebb a gyerekek körében, míg a második helyen Berg Judit A galamb, aki megette az időgyurmát című kötete áll. A másik legaktívabb korosztály a nyugdíjasoké, vagyis a 65 év felettieké. Ennek egyik oka nyilván az, hogy több idejük van olvasni. Ugyanakkor örömteli tendencia az is, hogy már az egészen kicsiknél is növekszik az érdeklődés a könyvtár iránt. A babázóklub foglalkozásainak köszönhetően a gyerekek már nagyon korán megérkeznek hozzánk a szüleikkel, és hamar kölcsönöznek is könyveket. Természetesen ilyenkor még a szülők olvasnak nekik, de az aktivitás már jól látható – mondta.
Azt is elárulta, hogy nőtt a kölcsönzések száma a középkorú, 35–55 év közötti korosztályban is. Ők korábban is olvastak, de inkább vásárolták a könyveket, saját házi könyvtárat építettek. Most azonban egyre többen választják a könyvtárat. Ennek oka egyrészt a könyvárak emelkedése, másrészt az is, hogy a könyvtárhasználat környezettudatosabb megoldás. Így jóval több könyvhöz lehet hozzájutni viszonylag kisebb költséggel, és csak azokat a köteteket vásárolják meg, amelyeket hosszabb távon is szeretnének megtartani.
A kedvenc szerzők listája 2025-ben nem változott jelentősen. A magyar szerzők közül továbbra is Náray Tamás kötetei vezetik a slágerlistát. A legtöbbet kölcsönzött könyv azonban nem magyar szerzőtől származik: Mélissa Da Costa Az ég minden kékje című regénye volt a legnépszerűbb, melyet 36 alkalommal kölcsönöztek ki.
– A sikerkönyvek iránti igényre tudatosan reagálunk: amikor egy kötet megjelenik a könyvesbolti forgalomban, mi is hamar beszerezzük. Ezekből általában több példányt vásárolunk, és a kölcsönzési időt is lerövidítjük. A szokásos négy hét helyett sikerkönyvek esetében két hétre csökkentjük a kölcsönzési időt, hogy a várólisták ne legyenek túl hosszúak – tette hozzá a könyvtárigazgató.
A Vándorkupát minden évben a Németh László Városi Könyvtár legtöbbet kötetet kölcsönző olvasóik kapják, a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódóan, külön gyermek- és felnőtt kategóriában.