Jégtömbből született meg Hódmezővásárhely egyik legkedvesebb szimbóluma: szombat délután a Hősök terén több száz érdeklődő nézte végig, ahogyan az ország egyetlen aktív jégszobrásza, Gáborecz István élőben faragott hódot a Hódvilág Tisza Sziget meghívására.
Ritka, hideg csoda költözött szombaton délután a Hősök terére. A Hódvilág Tisza Sziget meghívására érkezett Hódmezővásárhelyre Gáborecz István, Magyarország egyetlen aktív jégszobrásza, aki egy nagyjából kisgyermek méretű jégtömbből formálta meg a város stílszerű jelképét, egy kis hódot.
A pódium körül hamar sűrűsödött a tömeg. Gyerekek, felnőttek, kíváncsi járókelők állták körbe a munkaterületet, miközben a művész fúróval, vésővel és egyéb speciális szerszámokkal látott neki a jégnek. A szobor nem egyszerre, hanem fokozatosan bukkant elő az anyagból, így a közönség soraiban végig ment a találgatás. „Oroszlán lesz?” – súgta valaki a tömegben, ám amikor kirajzolódott a fej formája, már nem volt kérdés, hogy hód születik a jégből.
A látványfaragás alig fél órát vett igénybe, amit a közönség végig feszült figyelemmel kísért. A jég pattant, forgácsolódott, csillogott, miközben a teret a közvilágítás fényei és a pódiumra irányított kékes reflektorok világították meg. A munkát végig rockos, lendületes zene kísérte, ami feszességet adott a performansznak, és együtt a fényekkel inkább hatott egy rövid életű szabadtéri installációnak, mint egyszerű bemutatónak.
Gáborecz István az esemény után portálunknak elmondta: 2016-ban, huszonévesen ismerkedett meg a jégszobrászattal, mestere M. Tóth Zsolt volt, akinek kezei alatt tanulta ki a szakmát. Azóta közel tíz éve dolgozik jéggel, főként rendezvényekre, esküvőkre, születésnapokra készít alkotásokat, a közönség előtti faragás inkább látványelem, a szakma egyik külön ága.
„Minden kihívás ebben a műfajban” – fogalmazott. „Ismerni kell az anyagot, a környezetet, a hideget, a szerszámokat. Maga a folyamat is változékony, egy jégszobor megszületése önmagában kihívás.„
A jég törékenysége miatt a munka akár drámai fordulatot is vehet, de a művész azt mondja, nem szokta stresszelni magát, akkor „nem élvezné az ember„. Előfordulhat törés, baleset, persze ha lehet, javítanak rajta – ha meg nem, abból is lehet még egy jó finálé. Ahogy mesélte, volt már olyan látványfaragás, amelynek végén – miután a teteje letört – szándékosan porrá zúzta a szobrot, és éppen ez tetszett legjobban a közönségnek.
A művésztől azt is megtudtuk, hogy szokott látványtervet készíteni, mielőtt nekilát a munkának, „de nem bonyolítja túl„, sokszor „improvizál a helyszínen„. A mostani hód különleges darab, jégből most faragott ilyet először. „Fából már készítettem hódot, de az egy sokkal hosszabb folyamat. Jégből, ennyi idő alatt, ez az első” – mondta.
A szobor a Hősök terén, a jégpálya mellett marad, ameddig az időjárás engedi. Ahogy a művész fogalmazott: a jégszobrászat része az elmúlás is. Ami most csodálatot vált ki, az néhány nap múlva lassan eltűnik. De az élmény, hogy egy hód jégtömbből született meg Vásárhely szívében, jóval tovább megmarad.
