Véget vet a Tisza a Fidesz által gründolt új fajta vármegyerendszernek és főispánok helyett kormánymegbízottak lesznek – ha a javaslatot elfogadja a parlament.
A vármegyerendszer Magyarországon nem egy teljesen új közigazgatási struktúraként jelent meg, hanem lényegében a korábbi elnevezések visszaállításáról volt szó – összhangban a Fidesz urizáló, lényegében a Horthy-korszak iránt nosztalgizáló lelkületével.
A „vármegye” megnevezést 2023. január 1-jétől vezették be ismét hivatalosan, miután az Országgyűlés 2022-ben elfogadta az ehhez szükséges alaptörvényi és kapcsolódó törvényi módosításokat. Ezek értelmében a korábban használt „megye” elnevezést felváltotta a „vármegye”, és ezzel együtt több tisztségnév is módosult, például a „főispán” elnevezés is visszakerült a jogi terminológiába.
Bár a megyék vármegyék lettek, azért vár sehol sem épült (igaz épültek mindenféle kastélyok, azokban a gróf urak betelepedésére, kinevezésébe már nem maradt idő).
A változtatás nem érintette a közigazgatási rendszer alapvető felépítését, vagyis a megyék területi, szervezeti működése lényegében változatlan maradt, csupán a történelmi elnevezések tértek vissza a hivatalos használatba. Magyarországon a vármegyék elnevezése korábban, a középkortól kezdve egészen 1949-ig volt használatban, ezt követően az akkori államszerkezetben vezették be a „megye” kifejezést. A 2023-as módosítás így inkább szimbolikus és terminológiai visszatérésként értelmezhető, mintsem egy teljesen új rendszer bevezetéseként.
Egy apró módosítás azonban mégis volt, Csongrád megye – miután Lázár János akkori miniszter felkarolta egyes makóiak javaslatát – Csongrád-Csanád megyévé változott, lévén Makó egykoron Csanád megye székhelye volt, s oda tartozott jó néhány környékbeli település is.
A vármegyék visszakeresztelése megyévé most sem érinti majd az embereket, ugyanis a megye/vármegyei egyetlen egy iratukban sem olvasható. Így azokat csak ezért nem kell majd lecserélni.
Viszont le kell majd cserélni az útszéli tájékoztató táblákat újra.