Kerekasztal-beszélgetést tartottak a Roma Kincsek hónapja részeként a BFMK-ban csütörtök késő délután, Hol tart ma a magyarországi cigányság címmel. A rendezvényen Kiss Mária Rita politológus, az SZTE Társadalmi Felelősségvállalás Kompetenciaközpont munkatársa, Dr. Csepeli György szociálpszichológus, szociológus, Orsós Lajos, televíziós szakember, a Kiút a Cigánytelepről program vezetője, Kőszegi Krisztián országgyűlési képviselő, valamint Szabó Miklós antropológus vett részt. A kérdező Tóth István volt.
„Nulláról kell kezdeni, mert ami eddig történt, azt inkább meg kell tagadni, és nincs benne mit folytatni. Apró dolgok vannak, mint az egyházak által szervezett kollégiumok, illetve vannak itt, ott, amott elszórt kezdeményezések” – mondta Dr. Csepeli György szociálpszichológus a roma integráció eddigi magyarországi előrehaladásáról. Kiemelte, a roma populáció nagyon sokrétű és különböző. Mint mondta, az 1989-es rendszerváltás egyik adóssága a romák felzárkóztatása.
A professzor szerint amikor a romák kiestek a rendszerváltás után a társadalmi munkamegosztás kereteiből, akkor egyfajta szociálpolitikai senki földjére kerültek. Meglátása szerint a kulturális és gazdasági integrációt tekintve is mindmáig nulla az eredmény.
Kiss Mária Rita arról beszélt, hogyan lehetne elérni, hogy a roma gyerekek büszkék legyenek a saját kultúrájukra. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartja a kisebbek óvodáztatását, melyben 2015-ben látszott előrelépés. Úgy véli ez egy fontos eredmény, hiszen a korai szocializációnak nagy jelentősége lehet az életút során.
„Tanítottam óvodapedagógusoknak roma integrációs szakmódszertant egy választható kurzuson. Szerintem jól döntött a tanszék, amikor azt mondta, hogy erre szükség van. Igen ám, csakhogy a hallgatók körében nem volt igazán érdeklődés” – idézte fel tapasztalatait Kiss Mária Rita.
A politológus elmondta, voltak ebben a csoportban hallgatók, akik el tudtak mélyülni abban, hogyan kell egy vegyes csoportban ápolni minden óvodás kultúráját.
Szabó Miklós az előadás során kifejtette a kisebbségi stressz jelenségét, amely a romákra kifejezetten igaz.
„Vannak többségi terek, amiket a többségi társadalom igényei, elvárásai alapján alakítanak ki, és melyekben a kisebbségi emberek idegen testként tudnak csak létezni, épp ezért nem tudják a saját identitásukat kellően pozitívan és teljesen autentikusan megélni. Ezek a terek kialakítanak bennük egy megfelelési kényszert, egy folyamatos stresszt, ami tulajdonképpen egy szörnyű teherként, az életük minden egyes lépésében kíséri őket” – fogalmazott az antropológus.
Szabó beszélt a tolerancia kétélűségéről is, amely szerinte egy hierarchikus viszonyt feltételez, mert ha valaki tolerál egy embercsoportot, az rögtön azt jelenti, hogy hatalma és döntési pozíciója van felette. Az integráció ez alapján egy „bemocskolt kifejezés” az elgondolása szerint.
Orsós Lajos hangsúlyozta, hogy ő nem a romák kapcsán közelíti meg a felzárkóztatás kérdését, hanem a szegénység viszonylatában. Orsós televíziós szakemberként részt vett a YouTube-on több mint 2 millió nézettséget elérő A szavazat ára című film elkészítésében is.
„Amikor a szegénységre gondolunk, általában a cigányokra gondolunk, miközben annak ezer rétege, formája, fajtája, színe és árnyalata van. Én felteszem a kezem. Én is szegény gyerek vagyok, annak ellenére, hogy Budapesten élek, és most vettem 100 millióért egy ingatlant” – emelte ki Orsós.
Úgy látja, a gyerekeknek „piszkosul gyorsan kell elkezdeniük megszeretni az olvasást”. A Kiút a Cigánytelepről program vezetője elmondta, a gyerekek esetében soha nem azt üzeni, hogy kitűnő tanulók legyenek, hanem hogy olvassanak és legyen nyelvismeretük.
Kőszegi Krisztián, országgyűlési képviselő azzal kapcsolatban, hogy kik a kulcsszereplői a roma integrációnak, úgy fogalmazott, hogy szerinte az a kérdés, hogy kik lehettek volna.
„Volt egy államtitkár, akinek csak ez lett volna a dolga. Végeztünk egy kutatást, hogy a Facebook-ra hány olyan posztot tett ki, ami mondjuk a roma felzárkózással, vagy a roma oktatással kapcsolatos. Ezek száma csekély volt, de a pártnarratíva annál több” – hívta fel a figyelmet a mulasztásra a képviselő.
Kőszegi elmondta, hogy amennyiben a rendszerben, aki felelős lenne az integrációért, nem foglalkozik a kérdéssel, akkor az egyéni példák nem fognak nagy társadalmi bázist hozni magukkal.
A rendezvény végén a nézők kérdéseket tehettek fel a beszélgetésben résztvevőknek, valamint Márki-Zay Péter polgármester is elmondott egy rövid beszédet.