Mégpedig abból a szerves anyagból, amely lakossági kommunális hulladékként a Maroslelei úti hulladéklerakóban végzi. Ma délelőtt – az Erőművek Éjszakája országos rendezvénysorozat keretében – két csoportban nézhették meg a lerakó működését az érdeklődők, Erdélyi Attila ügyvezető igazgató és kollégája vezetésével.
Az FCC Regionális Hulladékkezelő Központ maroslelei úti telepén a túra a látogatók számára munkavédelmi oktatással kezdődött, amire azért volt szükség, mert a lerakón autók és teherautók mozogtak, és előfordulhatott, hogy leesett róluk olyan hulladék, amelyre rálépve akár sérülés is történhetett volna. Ilyen esetre szerencsére nem került sor, de a papír- és műanyagbálázóhoz éppen akkor érkezett egy teherautó, mely konténeréből nagy mennyiségű bálázandó anyag került a földre.
A résztvevők nemcsak azt tudhatták meg, mi lesz a szelektíven gyűjtött hulladék sorsa, hanem azt is, hogyan működik a komposztáló gép, és miként készül a város által beszállított zöldhulladékból a komposzt.
Legalább ennyire izgalmas volt megtudni, hogyan lesz a szemét egy részéből energia.
– Ezen a telephelyen egy depóniagáz-hasznosító erőmű működik. A hulladéklerakó belsejében a bomlási folyamatok során metán keletkezik. Ezt elszívjuk onnan, és egy kecskeméti cég gázmotoros mini erőművében elektromos áramot állítanak elő, amelynek mellékterméke a hő. Az áramot feltáplálják az országos hálózatra, a hőt pedig mi hasznosítjuk a telephelyünkön melegvíz-ellátásra és fűtésre – mondta Erdélyi Attila. Hozzátette: bár tavaly kevesebb metán keletkezett, mert kevesebb szerves anyag érkezett a lerakóba, idén visszaállt a korábbi mennyiség, így a 250–300 kWh-nyi áram ismét megtermelődik.
A maroslelei úti telephelyen három fő tevékenység zajlik. Az egyik a komposztálás, amely a zöldhulladék hasznosítását jelenti. Tavaly háromezer tonna zöldhulladék érkezett ide – köztük a vásárhelyieké is –, amelyből körülbelül 1500 tonna komposzt készült. Papírból és műanyagból mintegy 1300 tonna hulladék válogatása és bálázása történt, a lerakóra pedig közel 50 ezer tonna hulladék érkezett. Ennek mintegy 18 ezer tonnája volt kommunális hulladék – nagyrészt vásárhelyi háztartásokból –, a többi ipari eredetű volt.
A lelei úti depón jelenleg mintegy 1,5 millió tonna hulladék található, a létesítmény engedélye pedig 3,5 millió tonna elhelyezésére szól.
– Összesen nyolc bővítési ütemre van engedélyünk. A jelenleg művelt a negyedik ütem. Ha a megszokott mennyiségű hulladék érkezik, 2026 második felére vagy év végére ez is be fog telni, ezért jövőre szükség lesz egy újabb ütem megépítésére – tette hozzá az ügyvezető.
– Számomra a depógáz előállítása és maga az egész folyamat volt a legérdekesebb. Ez ugyan nem megújuló energia, de jó hallani, hogy hasznosítják – mondta a Szegedről érkezett Retkes Koppány, aki a túra során több helyszínen is érdeklődött arról, pontosan hogyan és mit csinálnak.
– Szerintem érdekes volt, amit láttunk, de szörnyű, ahogy az emberek kezelik a hulladékot – mondta a vásárhelyi Presztóczki András. – Mindent a kukába dobnak az emberek, azt is, ami még hasznosítható lenne némi válogatás után. Elég részletes bemutatót láttunk, a gépek is szépen dolgoznak, de nincs rendben, hogy a hulladék nagy része a lerakóba kerül. Előbb-utóbb ennek az eleje vagy a vége odaér az ablakunk alá, azaz nem elég, hogy valaki csak elvigye a házunk tájáról ezt a szemetet – fogalmazott.
Ő volt az egyetlen, aki a telepen készített komposztot is megnézte, sőt a kezébe is vette. – A komposzt, ha jól el van készítve, szagtalan, és olyan gyönyörű anyag, hogy az ember szinte megkóstolná – mondta. – Ahogy a jó mezőgazdász megszagolja, szinte meg is ízleli a talajt. A telepen készült komposzt illata is a termékeny földet idézi – tette hozzá.
