Szigetvári hőst, költőt és hadvezért és Munkács hős védőjét is adta az a Zrínyi család, mely hét tagja történetét is ismertette Propper Valéria irodalomtörténész szerda este a Németh László Városi Könyvtárban.
Az irodalomtörténész rendszeresen tart főleg történelmi témájú előadásokat a vásárhelyi könyvtárban, szép számú érdeklődő előtt. Most sem volt ez másképp, szerda este is rengetegen voltak kíváncsiak arra, hogy a szigetvári hőst, költőt és hadvezért és Munkács hős védőjét is adó Zrínyi családról mit is mond.
Propper Valéria a Könyves Kálmán királytól 1102-ben birtokot kapott horvát Subic nemzetségből eredő Zrínyi család hét tagja tragikus történetét tárta a hallgatói elé.
– Eredetileg híres magyar nők életének legendáit kutatom, és az egyik leghíresebb magyar hölgy kétségkívül Zrínyi Ilona. Elkezdett érdekelni a Zrínyi család története is: honnan származnak, milyen felmenőkkel, ősökkel rendelkezett Zrínyi Ilona. Azt eleve tudtam, hogy Zrínyi Péter lánya volt, akit Bécsújhelyen lefejeztek sógorával, Frangepán Ferenccel együtt, mert részt vett a Wesselényi-féle Habsburg-ellenes szervezkedésben. Elkezdett érdekelni a család története, és úgy láttam, másokat is érdekel. Így összeállítottam egy előadást, amelyben az ősi Zrínyiekkel kezdtem – árulta el, miért kezdett foglalkozni a Zrínyiekkel. – A Zrínyi család őseit egészen 1066-ig tudták visszavezetni;, Nagy Lajos királytól kapták adományként 1342-ben Zrin várát, és a vár nevéből vették fel a Zrínyi. Az egyik ős, Subic György kezdte használni a Zrinski nevet, és így került be a család a magyar történelembe már Zrínyiként. A Zrínyi család számos tagja a magyar nemzetért élt és halt. Az a hét Zrínyi, akikről az előadásomban beszélek, mind a hazáért vesztették életüket – tette hozzá.
Az előadáson részletesen ismertette a Munkács várát a Caraffa tábornok vezette Habsburg csapatok ellen 3 évig védő Zrínyi Ilona, és első férje a titokzatos módon korán elhunyt I. Rákóczi György, illetve fiuk. II. Rákóczi Ferenc történetét.
– Zrínyi Ilona a kuruc felkelés aktív résztvevőjeként végül második férjével, Thököly Ferenccel Erdélybe, majd az Oszmán Birodalomba, kényszerült emigrációba. 51 éves korában ott is halt meg. A család női ágán több leszármazott maradt: Zrínyi Péternek öt lánya volt, akik korabeli főnemesi családokba – például a Drugethekhez – házasodtak. Férfiágon azonban a Habsburg hatalom gondoskodott arról, hogy ne maradjon utód. A közvélemény általában ismeri a szigetvári hőst, Zrínyi Miklóst, és részben a költő-hadvezért, Zrínyi Miklóst is. Kevesebben tudnak azonban fiáról, Zrínyi Ádámról. Amikor apja a vadkanvadászaton életét vesztette, Ádám mindössze kétéves volt. A Habsburg udvarba vitték, császárhűségre nevelték – kevés sikerrel. Később visszatért birtokaira, és 29 évesen a szalánkeméni csatában esett el: hátba lőtték. Zrínyi Péter fiának, Zrínyi Jánosnak a sorsa talán még tragikusabb. Huszonegy éves volt apja kivégzésekor. Teljes vagyonelkobzás sújtotta a családot, őt pedig közkatonaként besorozták a Habsburg hadseregbe. Még a nevét is elvették: Gnädig János néven élt tovább. Később azzal vádolták meg, hogy összeesküvést sző a császár ellen. Elfogták, várbörtönbe zárták, és húsz évet raboskodott – többek között Kufstein várában. 1703-ban halt meg fogságban; ő volt az utolsó Zrínyi férfi.
Hogy valóban bűnös volt-e? Erre nincs bizonyíték. Talán Thökölyhöz akart csatlakozni, talán csak gyanúba keveredett. Biztosat nem tudunk – mondta Propper Valéria azzal, hogy a Zrínyiek közül sokan nem értek meg magas életkort. Életük és haláluk egyaránt szorosan összefonódott a magyar történelem küzdelmeivel.