Csütörtökön kora délután Brüsszelben találkozott Magyar Péter és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Találkozójuk célja annak a politikai megállapodásnak a megkötése volt, amely a Magyarországnak járó, de jogállamisági aggályok miatt korábban befagyasztott, több ezer milliárd forintnyi uniós forrás kiolvasztását fogja szolgálni.
A miniszterelnök a Facebook-oldalán az utóbbi évek legfontosabb tárgyalásának nevezte a találkozót, illetve jelezte azt is, hogy a tárgyalás elején át fogja adni az Európai Bizottság elnökének Magyarország hivatalos csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez.
Ursula von der Leyen azzal kezdte a közös sajtótájékoztatót, hogy április 12-ére sokáig emlékezni fognak, mert ezen a napon a magyar emberek Európát és a demokráciát választották.
Nagy örömmel jelentem be, hogy biztosítani tudjuk a 10 milliárd eurót, ami korábban befagyasztásra került
– jelentette be az Európai Bizottság elnöke, aki beszélt a Tisza-kormány által tervezett változtatásokról, reformokról, példaként kiemelve az Európai ügyészséghez való csatlakozási szándék benyújtását.
A kohéziós alapokkal kapcsolatban Ursula von der Leyen kifejtettte, hogy előrelépés történt a szupermérföldkövek terén is, ami lehetővé tette, hogy a feltételességi eljárás során befagyasztott 4,2 milliárd eurót is fel tudják szabadítani.
Mindezt azzal folytatta, hogy az alapvető emberi jogok területén is komoly előrelépéseket tett az új magyar kormány. Példaként hozta, hogy Magyarország ígéretet tett a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivezetésére, illetve jogszabályi garanciák létrehozására, ez pedig további 2,2 milliárd eurónyi forrás felszabadításának garanciája lesz.
Hazavisszük ezeket a pénzeket, ahogy ígértük
– fogalmazott a Tisza-kormány feje, aki kiemelte, hogy ez a felszabadított 16,4 milliárd euró (mintegy 6000 milliárd forint) a magyar éves költségvetés 13 százalékát jelenti.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy sokszor még túl is teljesítették a Bizottság kéréseit, és szigorúbb antikorrupciós intézkedéseket terveznek keresztülvinni, mint amilyeneket az EU előírt. Ezek közül kiemelte, hogy a jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszert például át fogják alakítani, mivel a jelenlegi rendszer „semmire sem volt jó”. Ennek kapcsán elmondta, hogy kész van az a jogszabály-tervezet csomag, amely akár két év börtönnel is büntetné azt, ha valaki valótlan adatokat tüntet fel a vagyonnyilatkozatában.
Magyar Péter felsorolta, milyen területekre tervezik fordítani a felszabadított uniós forrásokat:
- 4,4 milliárd euró kohéziós forrás, ez közlekedésfejlesztésre, egészségügyi, szociális beruházásra, környezetvédelmi beruházásokra, kis- és középvállalatok támogatására;
- 2,2 milliárd euró mehet az oktatás, elsősorban a felsőoktatás fejlesztésére, kutatásfejlesztésre;
- 4 milliárd eurót tudnak majd elszámolni már megvalósult vagy folyamatban lévő beruházásokra;
- 1,5 milliárd eurót elektromos hálózatfejlesztésre (napelemek, szélerőművek, tárolókapacitás);
- közel 2 milliárd eurót új vasúti- és HÉV-szerelvények beszerzésére
- illetve több milliárd euró mehet majd digitális és technológiai fejlesztésekre.
„Ha itt ennyi pénzt lehet kapni, akkor szívesen jövök sűrübben is Brüsszelbe”, jegyezte meg a miniszterelnök, aki szerint történelmi nap ez a mai. Hozzátette, hogy egyébként is szereti a várost, miután korábban kilen évet töltött itt a családjával. Elmondta azt is, hogy június 18-án fog először kormányfőként részt venni a Tanács ülésén. Magyar Péter végül hozzátette, tudja, hogy ez még csak egy politikai megállapodás, és még rengeteg jogszabályt el kell fogadnia a kormánynak. Abban viszont bízik, hogy ennek már nem lesz akadálya, mivel a parlamenti többségük ezt biztosítani fogja.
„Nagyon, nagyon köszönöm, hogy itt lehettünk és tényleg történelmi megállapodást tudtunk elérni és nagy örömmel dolgozunk közösen Magyarország és az Európai Unió jövőjéért. Köszönöm szépen elnök asszony” – zárta mondandóját Magyar Péter.