Az állam is belátta, hogy súlyosan diszkriminatív rendeleteket alkotnak az önkormányzatok a helyi önazonosság védelméről szóló törvény nyomán: a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal arról tájékoztatta a jogvédőket, hogy valóban jogsértők az általuk támadott jogszabályok, az érintett önkormányzatokat pedig felszólította, hogy helyezzék hatályon kívül azokat.
A Magyar Helsinki Bizottság ma arról számolt be, hogy az Alaptörvény módosítása és a helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadása óta folyamatosan figyelmeztettek arra a jogvédők és a civil szervezetek, hogy a törvény célja nem más, mint a hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású emberek kiszorítása, letelepedésük megakadályozása az adott településeken.
Ezt egészen mostanáig kikérte magának a felelős miniszter, Navracsics Tibor, aki kitartott amellett, hogy a törvényt nem azért alkották meg, hogy diszkriminatív rendeletek szülessenek. Ehhez képest a törvény elfogadása óta tucatszám alkottak ilyen rendeleteket, elsősorban az ország szegényebb, romák lakta régióiban.
Számos civil szervezet közösen lépett fel a folyamat ellen, többen a kormányhivatalok törvényességi ellenőrzési osztályához fordultak, mások nemzetközi szervezeteknél tettek panaszt, és voltak olyan szervezetek is, amelyek videós tartalmakat készítettek a jogsértő gyakorlatról. A most elért eredmény tehát a civil szervezetek közös sikere.
A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal megállapította, hogy a vizsgált rendeletek – egy kivétellel – mind súlyosan diszkriminatívak, azokat azonnal hatályon kívül kell helyezni. Mivel az ország más részein is azonos tartalommal születtek meg az önazonossági rendeletek, így ezekről is kimondható, hogy céljuk nem legitim, kizárólag azzal a szándékkal születtek, hogy a hátrányos helyzetű, többségében roma származású embereket távol tartsák.
A jogvédők szerint a helyi önazonosságról szóló törvénynek ki kell kerülnie a jogrendszerből, mert a tapasztalatok szerint nem elszigetelt jogalkalmazási hibákhoz, hanem rendszerszintű diszkriminatív jogalkotáshoz vezetett.